Betiltják a fejkendőt a lányoknak: perrel fenyegetőzik az iszlám egyesület!

Betiltják a fejkendőt a lányoknak: perrel fenyegetőzik az iszlám egyesület!

Társadalmi-politikai vita készül Ausztriában, amely nemcsak a 14 év alatti lányokat érinti, hanem az egész muszlim közösséget is. A kormány új tilalmat terjesztett elő a kiskorúak fejkendő használatára, amely 2026 januárjában lép életbe. Ez a terv már most is heves vitákat vált ki, sokan kritizálják, mint rossz irányba tett lépést.

Az Iszlám Föderáció (IF), az ország második legnagyobb mecsetszövetsége erős aggodalmának ad hangot, és a törvényt olyan politikai indíttatás kifejezésének tekinti, amely hasznot húzhat az iszlámellenes áramlatokból. A fejkendőt a kulturális identitás kifejezőjeként írja le, mivel a vallás láthatósága nincs negatív hatással a társadalmi részvételre. Claudia Plakolm, az ÖVP integrációs és ifjúsági minisztere „az elnyomás jelének” minősítette a gyermekkendőket, és kifejtette, hogy Ausztriában a lányok „szabadon, láthatóan és önrendelkezésen nőhetnek fel”.

Felháborodás a muszlimok között

Az IF nemcsak a politikusok szimbolikus politikáját bírálja, hanem a muszlimok elleni rasszista támadások esetleges növekedésére is figyelmeztet. "Az önrendelkezés a tilalmakon keresztül? Ez nem lehet a helyes út" - hangsúlyozza az IF szóvivője. Ez rávilágít egy alapvető eltérésre a felfogásban: sok nő számára, aki a hidzsáb viselését választja, az vallási meggyőződésének kifejezése, nem pedig az elnyomás szimbóluma. A nyilvános vitát erősen befolyásolják az előítéletek.

A kérdés mérlegelésekor gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a 14 év alatti lányok nem kapnak elég hangot ezekhez a döntésekhez. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a fejkendőt nem szabad iskolai oktatásban és közintézményekben viselni, hogy korlátozzák a kulturális normák befolyását. Ezt a nézetet azonban sokan diszkriminatívnak tekintik, és növeli az elszigeteltség érzését a muszlim közösségen belül.

A szociálpolitika a fókuszban

A tervezett változtatásokat nemcsak Ausztriában vitatják vitatottan. Hasonló törekvések figyelhetők meg Németországban is, ahol az elmúlt években megnőtt a vallásos ruházat közszolgálati viselését korlátozó szabályozás. Aynur Handan Yazıcı, az IGMG nőszervezet elnöke éles kritikát fogalmaz meg az ilyen terveket illetően, amelyek megnehezíthetik a muszlim nők képviseletét fontos pozíciókban. A betiltásokat „társadalmi-politikai kudarcnak” tekinti, és a vallási és etnikai kisebbségek nagyobb részvételét kéri.

Különösen figyelemre méltó a kulcspozíciókban lévő muszlim nők láthatóságáról szóló vita is. Sok nő, aki hidzsábot visel, megteszi ezt nélküle szakmai életében, hogy komolyan vegyék. A radikális vallási diskurzusok a fejkendővel kapcsolatos vitákat arra használják, hogy elősegítsék a „mi kontra ők” mentalitást, és szítsák azt a félelmet, hogy a Nyugat a muszlim közösség ellen lép fel. Fontos megkérdőjelezni magukat a fiatal lányokat, és előmozdítani a nyitottabb, vallásilag érzékenyebb hozzáállást.

Az új törvényjavaslat kapcsán nem csak az a kérdés, hogy mit jelent a fejkendő viselésére vonatkozó jogszabály, hanem az is, hogy mi, mint társadalom hogyan kívánunk kezelni a sokszínűséget és a vallási identitást. Az Iszlám Föderáció már most azt tervezi, hogy szorosan figyelemmel kíséri a jogalkotási folyamatot, és esetleges jogi lépéseket tesz a törvény ellen, hogy egyértelmű üzenetet küldjön közösségének.