Suche
Halhatatlanság a művészetben: felolvasás és kiállítás Ottakringen!
Fedezze fel az „imsterblich” nyílt felolvasóestet november 16-án Ottakringben ismert szerzők és művészek felolvasásával és művészetével.
Halhatatlanság a művészetben: felolvasás és kiállítás Ottakringen!
2025. november 16-án a bécsi kunst-projekte egyesület különleges nyílt felolvasóestet szervez „halhatatlan” mottóval. Ez az esemény platformot kínál a kreatív elmék számára, és rávilágít a művészet, az irodalom és a halhatatlan krumpli sokszínű kapcsolatára. Ezen az estén számos tehetséges szerző és művész lép fel, akik nemcsak bemutatják műveiket, hanem bemutatják a burgonya történetét és jelentőségét a kultúrában.
Az eseményen a szerzők Doris Kloimstein, Franziska Bauer, Jacqueline Fedy és Daniela Noitz mutatják be szövegeiket. Ami különösen érdekes, hogy Jacqueline Fedy ezen az estén mutatja be gyermekkönyvét Antoine-Augustin Parmentier francia agronómusról. Parmentier, aki 1737 és 1813 között élt, úttörő szerepet töltött be a burgonyatermesztésben Franciaországban és Európában, így a burgonyát fontos táplálékforrássá tette, mint pl. Wikipédia jelentették. Életműve, amely számos tudományos publikációt is tartalmaz, döntő hatással volt Franciaország élelmezésbiztonságára.
Művészet és burgonya – lenyűgöző kapcsolat
A rendezvény részeként Martin Hammerschmid művész „Életrajzok 2025” című kiállítását mutatja be. Akt- és portrérajzain különös hangsúlyt fektet az érzelmekre, így ötvözi az ábrázolást az absztrakcióval. A salzburgi születésű, 2023 óta Bécsben kiállító Hammerschmid izgalmasan egészíti ki az est koncepcióját. A kiállítás 2025. december 14-ig tekinthető meg.
A 16. században Dél-Amerikából Európába érkezett burgonya, amelyet gyakran állati takarmányként értelmeztek, a művészetben is megtalálta a helyét. Számos művész központi motívumként használja, például Vincent van Gogh híres „A burgonyaevők” című festményén. Eszerint Német Burgonya Múzeum A gumó a szegények táplálékából a modern diétás konyha karcsúsító szerévé vált, és „a szükség idején nélkülözhetetlen megmentőként” értékelik.
A félelemtől az elfogadásig
A kezdeti előítéletek, sőt az 1772-ig tartó termesztési tilalom ellenére Parmentier döntően befolyásolta a burgonya elfogadását. A hétéves háború alatt elfogták, és a gumót élelemforrásként kellett használnia – hamar felismerte értékét, és népszerűsíteni kezdte előnyeit. Ez végül oda vezetett, hogy a párizsi orvosi kar 1772-ben ehetőnek nyilvánította a burgonyát, ami megteremtette a terepet az áttöréshez.
A november 16-i rendezvény nemcsak a kreatív kifejezés ünnepe, hanem egyben visszatekintés is a burgonya meglepő és gyakran alulértékelt történetére a művészetben és az irodalomban. A szerzők és művészek lehetőséget adnak a közönségnek, hogy újra felfedezze a „Föld kincse” sokrétű oldalát és kulturális jelentőségét.