Új építés Ausztriában: A támogatások ellenére tovább nő a lakáshiány!

Új építés Ausztriában: A támogatások ellenére tovább nő a lakáshiány!

Bécsben vegyes számokat mutat a lakásépítés. Az új építési támogatások 2024-ben fellendülésen mentek keresztül, fényt vetve az amúgy is feszült lakáshelyzetbe. A Trend szerint összesen körülbelül 19 200 finanszírozási kötelezettségvállalás volt, ami az előző évhez képest tetszetős, 13 százalékos növekedésnek felel meg. A lakástámogatásra fordított kiadások is 14 százalékkal, 2,51 milliárd euróra emelkedtek, így visszatértek a 2010-es évek eleji szintre.

Különösen figyelemre méltóak a nagy volumenű újépítési támogatások, amelyek 27 százalékkal emelkedtek. Róbert Schmid egyesületi elnök optimista, és hangsúlyozza, hogy ez az emelkedő tendencia segíthet a lakáshiány megszüntetésében. Ugyanakkor figyelmeztet is: Az építőipari termelés stabilizálása és a megfizethető lakóterület megteremtése érdekében innovatív megközelítéseket kell alkalmazni, és az építési költségeket kordában kell tartani.

Felújítási statisztikák és hitelkamatok

Teljesen más a helyzet a felújítási finanszírozás terén. A statisztikák itt lazulást mutatnak, de ez nem tekinthető pozitívnak. A felújítási kiadások 6 százalékkal, mindössze 650 millió euróra csökkentek, és összesen 2,15 milliárd euró áramlott be a felújítási projektekbe, beleértve az állami támogatást is. Az ezen a területen tapasztalható visszaesés különösen a magas hitelkamatok és a KIM szabályozás miatt megemelkedett építési árak fényében vet fel kérdéseket, amelyek erősen lenyomják az építési engedélyeket.

A 2024-es 51 500 építési engedéllyel ez a szám mintegy harmadával marad el a tízéves átlagtól. A lakásépítési ráta – az 1000 lakosra jutó lakásépítési engedélyek száma – országosan 3,5 volt, Bécs 4,5-tel az élen végzett. Ez egyértelművé teszi, hogy a főváros nagyon jól jár a lakáspolitika terén, míg Karintia (2,7), valamint Salzburg és Stájerország (2,9 egyenként) le van maradva. OTS jelentések.

Kitekintés a jövőbe

A következő évek tanfolyama ezért veszélyben van. Schmid arra figyelmeztet, hogy technológiailag nyitott megközelítést kell alkalmazni a CO2-kibocsátás felméréséhez az élettér teljes életciklusa során. Ha a politika a fenntarthatóbb építőanyagok felé tolódik el, akkor a kibocsátások csökkenthetők, de az építőipar ezzel kapcsolatos költségeit óvatosan kell kezelni. Ez az egyensúly kulcsfontosságú lehet a piaci korlátozások elkerülése és a lakásválság fenntartható leküzdése szempontjából.

E kulcsfontosságú adatok ismeretében egyértelmű, hogy Bécs és Ausztria többi része óriási kihívásokkal néz szembe. De jó politikával és építőiparral jó irányba lehet állítani az irányt. Továbbra is izgalmas tehát látni, hogyan alakul a lakáspiac a következő évben.