Botrány a Völkermarktban: Amikor Sima kormányzót megdobálták tojással!

Botrány a Völkermarktban: Amikor Sima kormányzót megdobálták tojással!

2025. október 4-én Karintia történetének egy emlékezetes eseményére emlékezünk, amely ma is visszhangzik. Karintia egykori kormányzóját, Hans Simát paradicsommal és tojással dobálták meg 1972-ben Völkermarktban. Szomorú környezet: látogatása során feleségével kíméletlen támadás érte. Úgy tűnt, a csendőrség nem hajlandó megvédeni őt, néhány rendfenntartó tiszt nagy örömére, akik csak rosszindulatúan tudtak vigyorogni. Ez az incidens fontos pontot jelentett a „várostábla viharában”, amely jelentősen befolyásolta Sima politikai karrierjét, ahogy a kis újság beszámol.

A várostáblák viharának gyökerei 1972 őszéig nyúlnak vissza, amikor a karintiai kétnyelvű helységnévtáblák miatti konfliktus kiéleződött. A szlovén népcsoport követelte az osztrák államszerződés 7.3 cikkelyének végrehajtását, amely előírja a szlovén nyelv második hivatalos nyelvként való felvételét. A történészek párhuzamot vonnak az 1938-as „kristályéjszaka”-val, és leírják, hogy a „városjelvihar” kifejezést szinte kizárólag a média alkotta meg.

Visszatekintés Hans Sima politikai karrierjére

Hans Sima mindig is a PR-munka mellett kampányolt az ilyen helynévtáblák bevezetése érdekében, ami végül saját pártja támogatásába került. 1974-ben lemondott kormányzói posztjáról, de elkötelezettsége nem maradt nyomtalanul. 2000-ben magánalapítványt alapított a kortárs karintiai történelem kutatására és az Alpesi-Adria eszme népszerűsítésére. A bleiburgi Werner Berg Múzeumban jelenleg „Hans Sima – egy politikai élet” című kiállítást mutatják be. Ez november 9-ig látogatható, és nemcsak Sima politikai pályafutására, hanem Werner Berg művészhez fűződő kapcsolatára is rávilágít.

A város jeltornya részletesen

A várostábla-rohamozás feszültségekkel és rágalomhadjáratokkal kezdődött, amelyek egészen 1970-ig nyúltak vissza. Mindenekelőtt az agresszív akciók nagy száma érte el kezdeti csúcspontját St. Kanzianban 1972. szeptember 20-án és 21-én, majd október 9-én egy fő vihar következett, melynek során 200 újonnan szállt ki a jármű. jelek. Alig egy nappal később, október 10-én reggel már nem voltak kétnyelvű helységnévtáblák Karintiában. A közösségek közötti összecsapások hevesek voltak, és a média gyakran beszámolt egy „Sima titkos tervről”, ami csak tovább szította a helyzetet.

A nyugtalanságra válaszul végül politikai erőfeszítések indultak a konfliktus megnyugtatására. A történészek azzal érvelnek, hogy ez volt az egyetlen alkalom, hogy a közvélemény nyomására nem hajtottak végre törvényt. Továbbra sem világos, hogy a zavargások mögött fő szervező áll-e, de a Karintiai Honvédelmi Szolgálatot az akciókban érintett csoportként azonosítják.

A mai nap további vizsgálata megmutatja azokat a kihívásokat, amelyekkel a szlovén etnikai csoportnak továbbra is le kell küzdenie. Valentin Inzko, a Karintiai Szlovének Tanácsának elnöke pesszimizmusának adott hangot a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, és bírálta az etnikai csoportjának tett megszegett ígéreteket. Manuel Jug, a központi egyesület új elnöke hangsúlyozta a jelenkor legjobb kihasználásának fontosságát. Elkötelezettségük azt mutatja, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák témája ma sem zárt fejezet.

Karintia összetett és sokszor fájdalmas múltja olyan téma, amely nemcsak történelmi szemmel néz, hanem az aktuális vitákban is mindig jelen van. Míg a bleiburgi kiállítás Hans Sima örökségét tiszteli, az ország különböző etnikai csoportjainak igazságos és tiszteletteljes jövőjének kérdése továbbra is izgalmas és szükséges.