Marvin Bergauer: Disztópikus debütáló regény a traumáról és a fejtörésekről

Marvin Bergauer: Disztópikus debütáló regény a traumáról és a fejtörésekről

Bécsben, amelyet egyre inkább a technológiai fejlődés és a disztópikus víziók jellemeznek, a riporter és író, Marvin Bergauer kiadja debütáló művét „A végtelen akarat”. Regényében személyes szívműtéttel kapcsolatos tapasztalatait dolgozza fel, pedig a könyv nem önéletrajz. A cselekmény egy jövőbeli Ausztriában bontakozik ki, ahol a bűnözés riasztó szintre emelkedett. Ennek ellensúlyozására a kormány chipeket ültet be az állampolgárok agyába, hogy rekonstruálja a bűncselekményeket, és ezáltal csökkentse a bűnözési arányt. Bergauer személyes meglátásait egy lebilincselő, fiktív cselekményrel ötvözi, amely elgondolkodtatja az olvasót. [A körzetem jelentése szerint...]

A könyv középpontjában nem a technológiai beavatkozás vagy a kormány áll, hanem sokkal inkább négy szereplő mély érzelmei és konfliktusai. Phil és Ben Hildmann családjuk szétesése ellen küzd, Chloe pedig csatlakozik egy ellenállási mozgalomhoz, amely a beültetett chipek ellen küzd. Levin, akinek szintén szívműtéten kellett átesnie, egészen más utat jár be, mint Bergauer. A szereplők sorsa kezdetben egymás mellett él, de a történet előrehaladtával megindító módon összekapcsolódnak.

A kiborgokról és az emberi identitásról

A regény a technika korában változó emberi identitásra is árnyékot vet. Christof Niemeyer, a Karlsruhei Technológiai Intézet professzora úgy határozza meg a kiborgokat, mint olyan élőlényeket, amelyek funkcióit javító technikai implantátumokkal rendelkeznek. Ez természetesen felveti a kérdést: hol ér véget az ember és hol kezdődik a gép? Az az elképzelés, hogy az olyan technológiák, mint a szívritmus-szabályozók vagy akár a jelfeldolgozó implantátumok biológiai létünk részévé válnak, már nem távoli, hanem valós lehetőség. A korábban gyakran a sci-fi vagy a katonaság világában lehorgonyzott kiborgkutatás kezd bekerülni a közbeszédbe. Deutschlandfunk elmagyarázza, hogy...

A legújabb technikai fejlesztések, mint például az agy-számítógép interfészek (BCI), lehetővé teszik a gondolatok fizikai cselekvésekké alakítását. Egy nő példája, aki egy elektródasor segítségével tud irányítani egy robotot az agyában, jól mutatja, milyen közel állunk az ember és a technológia fúziójához. Az itt felmerülő etikai aggályokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösen, ha figyelembe vesszük az esetleges visszaéléseket és a morfológiai önkifejezés szabadságát. A magát kiborgként definiáló Neil Harbisson már jogokat követel a műszaki implantátumokkal élők számára.

Fortech víziók és emberi kihívások

A kiborgokról és a technológiai implantátumokról szóló vitát Bergauer regénye is tükrözi. A „végtelen akarat” elmélete, amelyet Bergauer könyvében kidolgoz, felfogható a szereplők belső konfliktusainak és az egyén változó identitásának filozófiai vizsgálataként egy technológiai világban. A Gregor Demblin cég, aki újra tud járni egy exoskeletonnal, bemutatja, meddig jutott már a technológia, és hogyan javíthatja jelentősen a bénult emberek életminőségét. Ezek a fejlesztések nemcsak orvosi lehetőségeinket bővíthetik, hanem alapvetően megváltoztathatják az emberi fizikai és pszichológiai létezésről alkotott gondolkodásunkat is. A DerPragmaticus jelentése szerint…

A „The Endless Will” ára 21,90 euró, és online elérhető. Marvin Bergauer trilógiája első részével nemcsak irodalmi képességeit mutatja be, hanem az emberek és a technológia kapcsolatának fontos társadalmi kérdéseit is terítékre hozza.