Határokon átnyúló csere: Az ápolószemélyzet erősíti Bécs egészségügyi rendszerét

Határokon átnyúló csere: Az ápolószemélyzet erősíti Bécs egészségügyi rendszerét

Májusban az Alsó-Szászország/Brémai Johanniter Akadémia magas rangú képviselői Bécsbe utaztak, hogy megvitassák az osztrák egészségügyi rendszert a helyi partnerekkel. Natalie Castellanos-Herr, Kersten Enke és Larissa Zeisler állt a látogatás középpontjában, amely fontos betekintést nyújtott az alapellátásba és az ápolószemélyzet képzésébe. A csere a Bécsi Szociális Alappal (FSW) és az FH Campus Vienna-val szoros együttműködésben zajlott, ahol Karin Anna Zeiler-Fidler és Prof. Bettina Maria Madleitner szakértelmét kérték fel. Hangsúlyozták, hogy a határokon átnyúló párbeszéd mennyire fontos a betegellátás innovatív megközelítéseinek továbbfejlesztéséhez. A felelősök melegen köszönték meg osztrák partnereiknek a párbeszédet és a gazdagító eszmecserét, amely a jövőbeni együttműködés alapját képezi.

De mi a helyzet a bécsi ápoló személyzettel? Itt jön képbe a #Nurses4Vienna projekt, amelyet a Vienna Health Association és az FH Campus Vienna indított el. A cél az, hogy az elkövetkező öt évben akár 600 szakképzett ápoló személyzetet hozzanak Bécsbe harmadik országokból. Az átfogó nyelvi és technikai felkészítés kilenclépcsős képzésen keresztül történik, amely intenzív német órákat is tartalmaz. Jelenleg 19 fő végzi ezt a tanfolyamot, és az első jordániai ápolószemélyzet 2024 decemberében indult útnak Bécsbe. A projekt felelősei további csoportokra számítanak ázsiai országokból a következő hónapokban.

Kihívások az ápolási szektorban

Az ilyen kezdeményezések ellenére az ápolószemélyzet hiánya az osztrák egészségügyi rendszerben összetett probléma. Alapvető tényező a demográfiai változás: a lakosság elöregedésével nő az ellátási igény, ugyanakkor egyre kevesebb fiatal választja ezt a szakmát. Ez a fejlemény egyensúlyhiányhoz vezet a növekvő kereslet és az ápolószemélyzet korlátozott kínálata között. Ráadásul a munkakörülmények sem éppen hívogatóak – az ápolói szakma fizikailag és érzelmileg megterhelő, ami gyakran kiégéshez vezet, és növeli a fluktuációt.

A fizetés és a társadalmi elismertség is nagyban befolyásolja a szakma vonzerejét. A képzési területet is kihívások jellemzik; Számos régióban hiányoznak vonzó képzési helyek és oktatási lehetőségek. Sok fiatal nővér ezért külföldre költözik, ahol jobb munkakörülményekre és magasabb fizetésekre számít. Ezenkívül a nyelvi korlátok és a képzési rendszerek különbségei akadályt jelentenek a nemzetközi ápolószemélyzet integrációjában. Ezért holisztikus megközelítésre van szükség e problémák fenntartható javításához és az ápolószemélyzet keretfeltételeinek reformjához. Peter Hacker város egészségügyi tanácsosa megismétli, hogy ilyen intézkedésekre van szükség az egészségügyi rendszer kihívásainak leküzdéséhez.

Ebben az összefüggésben az olyan projektek, mint a #Nurses4Vienna, fontos lépést jelentenek a szakképzett munkaerőhiány leküzdésében és a magas szintű egészségügyi ellátás biztosításában Bécsben. A nemzetközi partnerekkel folytatott eszmecsere és a szakemberek célzott toborzása döntő fontosságú lehet az ellátási hiányosságok megszüntetésében és a bécsi lakosság hosszú távú egészségének biztosításában.