Iskolai lövöldözés Grazban: Döbbenet a fegyvertörvények és a reformkövetelések miatt

Iskolai lövöldözés Grazban: Döbbenet a fegyvertörvények és a reformkövetelések miatt

Ma 2025. június 12-e van, és egy tragikus esemény nagy megdöbbenést és heves vitákat vált ki Ausztriában. Egy 21 éves fiatal lelőtt kilenc tinédzsert és egy tanárt egy grazi iskolában, majd a helyszínen öngyilkos lett. Tizenegy másik ember megsérült, és kegyetlen tettének indítéka továbbra sem tisztázott. Ezek a szörnyű események kemény megvilágításba helyezik az osztrák fegyvertörvényeket, amelyekről azóta is heves vita folyik a politikai arénában. Miközben a nemzet gyászban egyesül, sokan kritizálják a jelenlegi jogi keretet, és szorgalmazzák a felülvizsgálatot.

Politikai reakciók és követelések

A politikai reakciót nehéz volt kihagyni. A kommunisták és a zöldek már a fegyvertörvények szigorítását szorgalmazták, az FPÖ pedig hevesen küzd ezekkel a javaslatokkal. „Az csak szimbolikus politika lenne, és általános gyanakvást keltne ártatlan állampolgárokkal szemben” – mondta a Szabadságpárt. A Nemzeti Tanács jelenleg is ülésezik, hogy elemezze a hátteret és megvitassa a megelőző intézkedéseket. Alexander Van der Bellen szövetségi elnök aggodalmának adott hangot a jelenlegi fegyvertartási törvények helyénvalóságával kapcsolatban a bécsi Szent István-székesegyházban az áldozatok emlékére rendezett megemlékezésen.

Az ügy különlegessége, hogy az elkövető legálisan birtokolt egy vadászpuskát és egy kézifegyvert is. A jelentések szerint kevesebb mint három hónappal a bűncselekmény előtt részt vett egy lövészklubban, és kérdéseket tett fel a fegyverbiztonsággal kapcsolatban. Ausztriában kézifegyverek vásárlásához hatósági jóváhagyás szükséges, sörétes puskákhoz azonban nem, amit sokan potenciális kockázatnak tartanak.

A számok magukért beszélnek

Az alapul szolgáló statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy Ausztriában a nemzetközi szabványokhoz képest magas az egy főre jutó legális lőfegyverek száma. Becslések szerint 1,5 millió legális lőfegyver van forgalomban az országban, a fegyvertulajdonosok száma pedig hozzávetőleg 370 000. Ezzel Ausztria a figyelemre méltó 12. helyen áll világszerte. Egy 2017-es „Small Arms Survey” kimutatta, hogy Ausztriában 100 lakosra körülbelül 30 lőfegyver jut. Ehhez képest Németországban lényegesen szigorúbbak a legális fegyvertartás akadályai.

Az is érdekes, hogy a grazi elkövető alig néhány nappal a tombolás előtt vásárolta meg kézifegyverét, egy Glock modellt. A bécsi fegyverkereskedelmi Euroguns ügyvezető igazgatója szerint ez egy „szuperkatasztrófa”, a legrosszabb forgatókönyv, amely újra felvillantotta a biztonsági vitát Ausztriában.

Fegyverjogok a vitában

Graz polgármestere és a zöldek a magánszemélyek fegyvereinek általános betiltását szorgalmazzák. Franz Ruf, a közbiztonsági főigazgató is elismeri az osztrák fegyvertörvények szigorúságát, de figyelmeztet az esetleges hiányosságokra. A Zöldek emellett rendszeres ellenőrzéseket követelnek a fegyvertulajdonosoktól a stabil és biztonságos kezelés érdekében. „A fegyvertörvény jelenlegi formájában túl liberális” – bírálta Paul Plener, a gyermek- és serdülőpszichiátriai klinika vezetője.

A ló valóban a farkánál lógni látszik, mert míg más országokban sokkal szigorúbban szabályozzák a fegyverekhez való hozzáférést, továbbra is kérdés, hogy Ausztriában a hatályos törvények megfelelnek-e a jelenlegi biztonsági igényeknek. Még várni kell, hogy a politikai környezet hogyan reagál erre az incidensre, és hogy valóban újragondolják-e a fegyvertörvényt.

A jövő döntő fontosságú lehet az állampolgárok biztonsága szempontjából, és csak remélni lehet, hogy ez a tragédia nem volt hiábavaló. A szigorúbb fegyvertörvények iránti egyértelmű elkötelezettséggel Ausztria megteheti az első lépést egy biztonságosabb társadalom felé.