Suche
Mein Konto
A rózsaszín szög titka: az emlékezés és az erő szimbóluma
Fedezze fel a rózsaszín háromszög történetét, amely a furcsa identitás és a nemzetiszocializmus alatti üldöztetés szimbóluma.
A rózsaszín szög titka: az emlékezés és az erő szimbóluma
Bécs furcsa kulturális központjában, Qwienben egy rendkívüli kiállítás látható: egy rózsaszín plüssből készült embermagas háromszög, amely a rózsaszín szöget szimbolizálja. Ennek a szimbólumnak eseménydús története van, amelynek eredete a náci korszakból származik. A rózsaszín háromszöget eredetileg a koncentrációs táborok homoszexuális foglyainak azonosítására használták. Az 1980-as években azonban a jelkép a fiatal melegek azonosító jelévé fejlődött, míg a 90-es években még a bécsi antidiszkriminációs iroda vezetője is jelmez formájú büszkeségi felvonuláson mutatta be. A derStandard szerint ezek a különböző jelentések a rózsaszín plüss jelmezt lenyűgöző kiegészítőjévé teszik a furcsa dokumentációs oldalnak.
A Pink Angle történetének legsötétebb időszaka a náci rezsim idején bontakozik ki. A 175. § szerint melegnek minősített férfiak rendkívüli üldöztetést szenvedtek el. A homoszexualitás nagy tabu volt, és az olyan kifejezések, mint a „queer” vagy a „transz”, teljesen ismeretlenek voltak az üldözők és az érintettek számára. Az Arolsen Archives szerint a homoszexuális foglyok rózsaszín háromszöget viseltek, hogy kimutassák vélt „devianciájukat”, ami a brutális náci ideológiát illusztrálta. Elrettentő becslések szerint 6000-10 000 férfit börtönöztek be koncentrációs táborokba szexualitásuk miatt.
Az üldözött identitások
Nem csak a meleg férfiak szenvedtek a náci rezsim alatt. A nők ellen még nem indítottak eljárást az „Altreichben”, de Ausztriában törvényes alapja volt a leszbikus nők letartóztatásának. A feljelentés kockázatával is szembesültek, például szexuális irányultságuk vagy egyéb jellemzőik miatt. Míg az elmúlt évtizedekben egyre több fény derül a homoszexuálisok és más furcsa emberek üldöztetésére, a Stiftung Memorials rávilágít arra, hogy a férfiak többféleképpen is megnyilvánulnak. A homoszexualitás szenvedett, „karrierbűnözőknek” minősítették őket, ezért zöld jelvényt kellett viselniük.
Az ilyen témák Qwienben történő folyamatos feldolgozásának és dokumentálásának köszönhetően a bécsi és a világ furcsa történelmének ismerete életben marad. A múlt és a jelen kapcsolata, amelyet a rózsaszín háromszög jelképez, rávilágít a gyakran figyelmen kívül hagyott identitások felismerésének és elmesélésének fontosságára. Ez a felhatalmazás archívuma nemcsak a holokauszttal foglalkozik, hanem a furcsa emberek jogaiért folytatott harccal is, amely a mai napig tart.