Ukrán menekültek Bécsben: Továbbra is kemény a harc az álommunkáért!

Ukrán menekültek Bécsben: Továbbra is kemény a harc az álommunkáért!

Bécsben sok ukrán menekültnél a megszokottól eltérően ketyegnek az órák. Egyikük az 59 éves harkovi Irina, akinek körülbelül három éve a hazája elleni orosz támadás elől kellett menekülnie. Sok éves órakereskedői tapasztalata ellenére még nem talált munkát Bécsben, és alapvető szükségletekből él, amelyek csak havi 400 euró körüli bevételt hoznak. Kis szobája bérleti díjának levonása után mindössze 250 euró marad neki és lakótársának.1Sok más ukránhoz hasonlóan Irina is jelentkezett különböző élelmiszerbolt-láncoknál, de nem kapott semmilyen választ. Az álláskeresés veszteséges – különösen a nők számára, akiknek gyermekgondozási szükségleteik miatt gyakran alig van lehetőségük teljes munkaidőben dolgozni.

Egy pillantás a számokra azt mutatja: Ausztriában csaknem 50 százalékos a foglalkoztatási ráta az ukrán menekültek körében. Sokan közülük a turizmus, a vendéglátás, a kiskereskedelem és az egészségügy területén dolgoznak. A probléma különösen szembetűnő a gyermekes nőknél, akiknek nehézséget jelent a részmunkaidősnél több munkát vállalni a szükséges gondozás miatt.1További akadályt jelent az a szabályozás, amely további 110 euró bevételt tesz lehetővé, eurónként 65 centet levonnak az alapellátásból. Ezt a szabályozást gyakran kritikák érik, mivel nem megfelelő, és a szakértők a minimáljövedelem megfontolását javasolják lehetséges megoldásként.

Akadályok az integráció felé vezető úton

Az álláskeresés nehézségei azonban gyakran a képesítések elismerésével kezdődnek. Az ukrán lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek körülbelül 75 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal, de szigorú elismerési szabályok vonatkoznak rájuk. Ez a helyzet Anastasia Petrenko esetében is, aki Telegram csoportot kezdeményezett hazájából származó orvosok számára. A csoport segíti a kapcsolatteremtést és a munkalehetőségekkel kapcsolatos eszmecserét.1

A hatóságok támogatása azonban nem mindig van jelen. Felső-Ausztriában és Bécsben az ukrán menekülteknek kötelező regisztrálniuk a foglalkoztatási szolgálatnál (AMS), de sokan panaszkodnak az elégtelen támogatásra és az intézmények rossz kommunikációjára. Példa erre Oleksandr Nadraha, aki intenzív tanácsadás után talált munkát családjával együtt.1

Az ukrán menekültek munkaerő-piaci helyzete más országokban is hasonló. Németországban például körülbelül 296 000 ukrán menekült talált munkát 2024 novemberében, ami a munkaerő-piaci részvétel mindössze 31,7 százalékának felel meg. Itt is hasonló kihívás tapasztalható: a gyakran egyedülálló szülő nők kevésbé jutnak állandó munkához. A menekültek csaknem 80 százaléka nem tudott németül, amikor megérkezett, ami tovább nehezíti a beilleszkedést. Körülbelül két év Németországban eltöltött év után azonban több mint fele arról számolt be, hogy német nyelvtudása jó vagy legalábbis kielégítő.23

Az út előre

Továbbra is remélhető, hogy az olyan új programok, mint a 2023 őszén indult „Jobturbo”, tovább tudják segíteni az ukrán menekültek integrációját. A kihívások ellenére sok elkötelezett személy bizonyítja, hogy vannak fontos módok a lehetőségek megteremtésére. Az integrációs tanfolyamokon való részvételi hajlandóság azt mutatja, hogy ezek az emberek készek beilleszkedni új otthonukba és pozitívan hozzájárulni ehhez. Sürgősen gyors előrelépésre van szükség a tanácsadás és a támogatás terén, hogy az ukrán menekültek valódi kilátásokat kapjanak.3