Titokzatos pincefelfedezés Bécsben: római börtön volt?

Titokzatos pincefelfedezés Bécsben: római börtön volt?

A nyüzsgő Bécs városában a folyamatban lévő infrastrukturális projektek nemcsak a modern fejlesztésekről szólnak, hanem a múlt lenyűgöző emlékeinek feltárásáról is. A városrégészet ezeket az ásatásokat egyszerre tekinti kihívásnak és lehetőségnek arra, hogy végre fényt derítsen Bécs történelmének részben rejtett részére. Kristina Adler-Wölfl, a Római Múzeum új kiállításának kurátora hangsúlyozza, hogy az ásatások nagy jelentőséggel bírnak a város történetének megértésében. A bécsi termelői piacon 2021-ben és 2022-ben egy figyelemre méltó kőtömböt fedeztek fel, amely egy keskeny ablakot takart egy mélypince külső falában.

Az öt méter mély, 450 m² alapterületű pince egyedülálló a Római Dunai Limes számára. A Pincetörténetek című kiállítás a Római Múzeumban intenzíven foglalkozik a pince rendeltetésének meghatározásához használt körülményi folyamattal. Eredetileg a római légiótáborral osztották meg, és az i.sz. 4. századig nyúlik vissza. A helyiség lehetséges felhasználási lehetőségei a mithraeumtól, azaz Mithras isten szentélyétől a horreumon, azaz gabona- és tárolóraktáron át a carcerig, börtönig terjedtek. A rendelkezésre álló bizonyítékok határozottan az utolsó két változat mellett szólnak, a szoba mélysége és a magas ablak arra utal, hogy börtönnek használták.

A foglyok mindennapjai

Történelmi dokumentumok a római börtönök rossz börtönkörülményeiről számolnak be, amelyeket kevés fény és nem higiénikus körülmények jellemeznek. Ez a pince továbbra is homályos, hogy ki raboskodott ott, mivel hiányoznak olyan tipikus bizonyítékok, mint a bilincsek vagy a falfirkák, amelyeket gyakran találnak más római börtönökben. A pince potenciálisan túlzsúfolt börtön funkciója a késő ókorban a hadifogolyok magas számával hozható összefüggésbe.

Ezekkel az izgalmas leletekkel párhuzamosan egy rendkívüli régészeti projekten is dolgoznak Hasenleitengasse-ban, amely mélyreható hatással lehet Bécs eredetének történetére. Itt történészek és régészek olyan leletet tettek, amelyet részletesebb vizsgálatnak vetnek alá, beleértve a DNS- és izotópelemzéseket, valamint a sírkörnyezet geofizikai vizsgálatait. A temetés módja különösen érdekes, mivel az emberi testeket elégetetlenül hagyták a földben – ez kivétel a római világban, ahol i.sz. 100 körül elterjedt volt a hamvasztás.

Betekintés Bécs múltjába

Ha belegondolunk Bécs római történelmébe, hamar kiderül, hogy ez az időszak tele volt kihívásokkal és megrázkódtatásokkal. Az i.sz. 50 és 120 közötti évtizedek viszonylag békések voltak, de Domitianus császár dunai háborúi 81 és 96 között drámai változásokhoz vezettek, mivel a germán csoportok átlépték a római határt. Ezek a konfliktusok mély nyomokat hagytak maguk után, és Traianus császár masszívan kiterjesztette a Duna Limes erődvonalát. Továbbra is izgalmas megfigyelni, hogy Bécs városrégészete az Obere Augartenstrasse lelőhelyén hogyan kezeli a történelem szilánkjainak jégesőjét, és értékes leleteket mutat be a széles nyilvánosság számára.

Összefoglalva: Bécs nemcsak a jelent formálja, hanem az izgalmas múltat ​​is kutatja és dokumentálja. Akár a Római Múzeumban, akár a Hasenleitengasse jelenlegi ásatásai során, a bécsi történelem egyre inkább előkerül – és izgalmas dolgok várnak felfedezésre.

Erről a Kurier, Magazin Wien Museum linkjein talál további információt. History Wiki Vienna.