Opera fénypontja a Burggartenben: 7000 látogató ünnepli a nyarat!

Opera fénypontja a Burggartenben: 7000 látogató ünnepli a nyarat!

Egy varázslatos, zenével és érzelmekkel teli este során közel 7000 komolyzene-rajongó özönlött a Burggartenbe 2025. szeptember 7-én, hogy megtapasztalják a Bécsi Állami Operaház lenyűgöző „Opern Airjét”. A Bertrand de Billy zenei vezényletével működő Állami Operazenekar áriákból és duettekből álló fergeteges műsort kínált ingyenes belépővel, amelyben olyan ismert művészek léptek fel, mint Elina Garanca, Jonas Kaufmann, Sonya Yoncheva és Benjamin Bernheim. Mennydörgő taps jutalmazta a művészeket kiemelkedő teljesítményükért, lelkes közönség élén, akik elbűvölten követték az előadást, és a gyönyörűen parkosított kastélykertet koncertteremmé varázsolták. A koncertet az ORF III élőben közvetítette, ami tovább bővítette a különleges esemény hatókörét. Bogdan Roscic Állami Operaigazgató szavaival élve: Nagyon fontos, hogy az operaház újra nyitva legyen, és ilyen nagy horderejű rendezvényekre kerülhessen sor. A mai nap beszámolója szerint…

2025-ben Bécs több olyan történelmi évfordulót ünnepel, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a város és az ország számára. Ez a nemzetiszocializmus alóli felszabadulás 80. évfordulója, az államszerződés pedig 70 éves. Ezek az évfordulók nemcsak elmélkedésre hívnak, hanem a szabadság és a kulturális identitás ünnepére is. A Bécsi Állami Operaház különösen fontos szerepet játszott ebben az összefüggésben, amely fontos jele volt Ausztria újrakezdésének a háborús káosz után. 1955. november 5-én újra megnyílt az Állami Operaház – ez az esemény sok ember számára ünnepi hangulattal járt országszerte, mivel Beethoven „Fidelio” című művét 40 közvetítőn keresztül a látogatók nappalijába sugározták. A Wiener Staatsoper nagy jelentőséget tulajdonít az ilyen előadások történelmi lehorgonyzásának, amelyek megtestesítik az intézmény hagyományát és művészi szellemét.

Eseménydús történet

A Bécsi Állami Opera eseménydús története egészen az impozáns épület 1869-es megnyitásáig nyúlik vissza. Az August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján készült épületet Josef Hlávka valósította meg, és a neoreneszánsz stílus remekműveként tartják számon. A közvélemény azonban vegyes volt – sokan „elsüllyedt doboznak” nevezték az operaházat. A második világháború súlyos bombariadója után az épület nemcsak a kulturális identitás szimbólumává vált, hanem az ország visszanyert szabadságának is. Az építészeti pályázattal új lendületet kapott felgyorsított rekonstrukció végül 1955-ben az ünnepélyes újranyitást eredményezte. Bécsi Állami Operaház elmeséli ezt a megindító történetet a szenvedélyről és az elhivatottságról, amely a házat a világ egyik vezető operaházává tette.

Bécs városa büszke kulturális kincseire, és az olyan események, mint az „Opern Air” lenyűgözően mutatják meg, milyen élénk és hívogató a bécsi zenei élet. A kiváló művészekkel és szenvedélyes közönséggel az Állami Operaház fényes jövő elé néz, amely továbbra is szorosan kötődik a történelemhez.