Geológiai szenzáció: tevékenységet fedeztek fel a Szent István-székesegyház alatt!

Geológiai szenzáció: tevékenységet fedeztek fel a Szent István-székesegyház alatt!

Bécsben több van, mint lenyűgöző történelmi tereptárgyak és élénk kultúra. A főváros utcái és terei alatt geológiai meglepetés szunnyad: a „Leopoldsdorfer Bruch” aktív törészónája. A legújabb kutatások mára világossá tették, hogy ez a zóna geológiailag aktívabb, mint azt korábban sokan gondolták. Bernhard Salcher, a Salzburgi Egyetem kutatócsoportja a törésvonalat vizsgálta a bécsi metróépítés fúrómagjai segítségével. Megállapítást nyert, hogy a megfelelő területeken a kőzetrétegek nem illeszkednek egymáshoz, ami a közelmúltban bekövetkezett mozgásokra utal, a Heute jelentése szerint.

A „Leopoldsdorfer Bruch” kezdetben délről a Favoriten és Simmering körzetekre terjed ki, a Szent István-székesegyháztól keletre fut, és a Duna túloldalán Bisambergig terjed. Ezek a részletek a „Quaternary Science Reviews” folyóiratban nemrégiben megjelent új tanulmányból származnak, amely a bécsi altalaj emelkedésének és süllyedésének összetett kölcsönhatását követi nyomon, kiegészítve a platform vol.at eredményeivel.

Földtani jellemzők és történelmi információk

A két tanulmány azt mutatja, hogy Bécs geológiailag az Alpok, a Bécsi-medence és a Duna találkozásánál helyezkedik el. A Duna-teraszok, amelyek magukban foglalják az Arsenal-, a Práter- és a Laaerberg-teraszt, a múltbeli eltolódások bizonyítékai, különösen a jégkorszakból. Ezek a teraszok az ősi Duna üledékeinek maradványai, amelyek a hideg időszakokban rakódtak le, és most magasabban vannak, mivel Bécs egyes részeit az Alpok felemelkedése emelte.

Bernhard Salcher hangsúlyozza, hogy Bécs geológiailag izgalmas város. A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a teraszok törései lehetséges tektonikus tevékenységekre, például földrengésekre utalhatnak. A gyanú szerint a Leopoldsdorfer Bruch felelős az ilyen rengésekért. Ennek a zónának a geológiai aktivitásáról a 19. század óta léteznek feltételezések, amelyeket most geofizikai mérésekkel tovább igazolnak.

Mit jelent ez Bécs számára?

A geológiai aktivitás ellenére a törészóna szeizmikusan csendesnek tűnik: több mint 100 éve nem volt kimutatható földrengés ezen a területen. Ez azonban nem csökkenti az elméleti veszélyt, mivel a kapcsolódó törésvonalak, például a Marchfeldben lévők, korábban akár 7-es erősségű földrengéseket is kiválthattak volna. Az ilyen adatok értékes információkkal szolgálnak a geológiai kockázatokról, amelyek egy olyan városban, mint Bécs, szunnyadnak.

Összefoglalva, a jelenlegi kutatási eredmények rávilágítanak arra a dinamikára, amely Bécs felszíne alatt rejlik. Továbbra is izgalmas látni, hogyan fejlődik a geológiai tevékenységek ismerete a jövőben. Jó kutatási és tudományos érzékkel Bécs nemcsak kulturális, hanem geológiai központként is jobban megérthető.