Afrika három történelmi kincse: a veszélyeztetés sikeresen megállt!

Afrika három történelmi kincse: a veszélyeztetés sikeresen megállt!

Az UNESCO nemrégiben jó hírt közölt a világörökségi bizottság párizsi ülésén: három afrikai világörökségi helyszínt töröltek a veszélyeztetett helyek listájáról. Ezek közé tartoznak az egyiptomi Abu Mena ókeresztény zarándokhely romjai, Ghadames óvárosa Líbiában és Atsinanana esőerdői Madagaszkáron. Ez a döntés azt mutatja, hogy a felelős szereplők által hozott védelmi intézkedések eredményesek, és a helyszínek már nem tekinthetők veszélyeztetettnek. A Deutschlandfunk Kultur jelentése szerint a veszélyeztetett világörökség listája immár 53 bejegyzést tartalmaz, köztük Bécs óvárosát is.

A világörökség értékes része globális örökségünknek, és gyakran nyomás alatt áll. Az okok sokfélék: a természeti katasztrófák, a globális felmelegedés, a háborúk, a szerkezeti fejlemények és nem utolsósorban a tömegturizmus jelentenek komoly kihívásokat. Az UNESCO szerint ezeket a kockázati tényezőket gondosan figyelemmel kell kísérni, hogy megőrizzük ezeknek a helyszíneknek az egyediségét. In addition to the sites already mentioned, others, such as the Virunga National Park in the Democratic Republic of Congo and the historic center of Lviv in Ukraine, are also under threat from armed conflict and illegal activities, as Wikipedia has summarized.

A világörökséget fenyegető veszélyek

Kulturális javaink veszélyeztetése nem új keletű kérdés. Sok világörökségi helyszín több évtizedes fejlesztés eredménye, amelyeket folyamatosan módosítani kell. Emellett minden átalakítási és bővítési intézkedésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a világörökséggel, hogy ne veszélyeztesse a helyszínek kivételes egyetemes értékét. Ezt az UNESCO is hangsúlyozta, hangsúlyozva, hogy fejlesztési projektek csak akkor valósíthatók meg, ha nem mondanak ellent a Világörökségi Egyezmény védelmi célkitűzéseinek.

Ebben az összefüggésben különösen fontos, hogy a világörökségi hatásvizsgálatokat korai szakaszban végezzék el. Ha ezek hiányoznak, a megelőző védelmi rendszer kicsúszik a kezéből, és a legrosszabb esetben akár az összes védelmi cél elvesztését is eredményezheti. Különösen az olyan városokban, mint Bécs, ahol az óváros 2001 óta szerepel a Veszélyezett Világörökség listáján, ezek a tesztelési kritériumok kulcsfontosságúak a kulturális örökség megőrzése érdekében.

A nyilvánosság szerepe

A világörökség védelme azonban nem csak a hatóságok és intézmények feladata. A társadalom is döntő szerepet játszik. Fel kell hívni a figyelmet a kulturális kincseinket fenyegető veszélyekre. Csak így lehet közösen végrehajtani a történelmi helyszínek megőrzését célzó intézkedéseket. Mindenkinek, aki Bécsben él, vagy a városba látogat, tisztában kell lennie ezzel a felelősséggel, és aktívan részt kell vennie a lenyűgöző óváros és történelmének védelmében.

Végső soron továbbra is remélhető, hogy a három afrikai helyszín sikeres eltávolítása a veszélyeztetett listáról további védelmi intézkedésekre ösztönöz majd szerte a világon. Mert közös örökségünk megőrzése mindannyiunkat érintő feladat.