Megemlékezés Srebrenicáról: Elfojtott emlékek és növekvő feszültségek

Megemlékezés Srebrenicáról: Elfojtott emlékek és növekvő feszültségek

2025. július 11-én a világ megemlékezik az európai történelem egyik legsötétebb fejezetéről: a srebrenicai mészárlásról, amelyben boszniai szerb katonák és irregulárisok 8372 bosnyákot gyilkoltak meg 1995 júliusában. Nemzetközi szinten ezt a bűncselekményt népirtásnak ismerik el, annak ellenére, hogy sok szerb megpróbálta megcáfolni a cselekményt. Ez egy olyan kérdés, amely ma is feszültséget és konfliktust okoz, nemcsak Bosznia-Hercegovinában, hanem messze túl is.

Az egyik túlélő, Nedzad Avdic emlékszik a mészárlás lidérces éjszakáira. Mindössze 17 éves volt, amikor 1995. július 14-15-én kivégzése során súlyosan megsérült, de holtan játszott, és sikerült megszöknie. „A népirtásnak nincs vége, amíg a múlttal nem foglalkoznak” – hangsúlyozza Avdic, aki most ismét Srebrenicában él. Az ottani lakosság felerészben bosnyák, félig szerb, ami megnehezíti az együttélést, erről Almasa Salihovic is beszámol a Potocari-emlékműnél.

Biztonsági aggályok és politikai feszültségek

Az atrocitások emlékeit azonban egyre inkább beárnyékolják a politikai feszültségek és a biztonsági aggályok. A közelmúltban a Srebrenicai Emlékközpontnak – felépítése óta először – be kellett zárnia kapuit a zavargásoktól való félelem miatt. Ezt a határozatot 2025. március 7-én tették közzé, és közvetlenül kapcsolódik Milorad Dodiknak, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének egy év börtönbüntetésre és hatéves politikai eltiltásra ítéléséhez, ami izgalmat keltett a régióban.

Dodik áll a vita középpontjában, aki a népirtás során megölt emberek számát a háború kezdete óta a régióban elhunyt 3600 szerbhez hasonlítja. Camil Durakovic alelnök élesen bírálta ezt az összehasonlítást, hangsúlyozva, hogy az ilyen retorika aláássa a népirtás áldozatainak emlékét.

Míg Banja Lukában, a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosában gyakorlatilag nem beszélnek a népirtásról, és a diákok arról számolnak be, hogy alig tanulnak valamit a boszniai háborúról az órán, Aleksandar Trifunovic újságírót veszélyes fenyegetések fenyegetik, mert interjúkat készít bosnyák túlélőkkel. Jelentése bátor kísérlet arra, hogy ne hagyja, hogy a történelem feledésbe merüljön.

A megbékélés útja

A Dodik és más Boszniai Szerb Köztársaság vezetői által elkövetett atrocitások értékelése továbbra is problematikus. Miközben a törvények, amelyek megtiltják az állami igazságszolgáltatás működését Bosznia-Hercegovina szerbek által uralt részén, szükséges kérdéseket vetnek fel, számos nemzetközi hang szólal meg, köztük Marco Rubio amerikai külügyminiszter, amely e veszélyes politikai retorika befejezését kéri.

Bosznia-Hercegovina kormányzati rendszere bonyolult, és etnikai megosztottság jellemzi, amely még mindig érezteti hatását. Nyilvánvaló, hogy a múlttal való őszinte szembenézés, ahogy azt Avdic és Salihovic követeli, elengedhetetlen a megbékéléshez vezető közös út megtalálásához. A jelent alakító politikai feszültségek állandóan emlékeztetnek arra, hogy a történelem tanulságait nem lehet figyelmen kívül hagyni.