FPÖ költségügy: Strache luxusélete az adófizetők terhére!
A Szövetségi Bűnügyi Rendőrség jelentést tesz közzé az FPÖ Bécs-Floridsdorfban, Strache-ban és Neppben folyó kiadási ügyéről a nyomozati kétségek középpontjában.

FPÖ költségügy: Strache luxusélete az adófizetők terhére!
Egyre viharossá válik az FPÖ és korábbi főnöke, Heinz-Christian Strache körüli kiadási viszony. A Szövetségi Bűnügyi Rendőrség nemrégiben közzétett zárójelentése új részleteket hoz napvilágra. Ennek megfelelően az FPÖ láthatóan adópénzből finanszírozta Strache luxuséletét. Konkrétan kiderül, hogy több mint egymillió eurónyi közpénzt használtak fel magánkiadásokra. A FALTER szerint Strache korábban kedden letette a „List HC” kerületi tanácsosi esküt, míg az FPÖ az ügyet lezártnak tekinti, mivel Strache már nem a párt vezetője.
De a valóság másképp néz ki. A párt felmentése ellenére a költségügy kulcsszereplői, például Johann Weixelbaum szövetségi ügyvezető igazgató és Dominik Nepp továbbra is magas pozíciót töltenek be az FPÖ-n belül. Weixelbaum védte Strache számláit, míg az akkor pénzügyi tisztként dolgozó Nepp nem kommentálta a mostani fejleményeket. A végső jelentés a kiadások ellenőrzésének jelentős hiányosságait is leírja, és rámutat arra a légkörre, amelyben Strache kiadásainak ellenőrzése gyakorlatilag nem létezett.
Vizsgálatok és vádak
A KURIER szerint a 2019 nyarán kapott első névtelen tippek után a lezárt vizsgálat erősen alátámasztott. kárt feltételeznek. Strache maga is visszautasítja a vádakat, és azt állítja, hogy mindent a saját zsebéből fizetett. Ugyanakkor szándékos titkolózásról fest a kép, hogy a költekezést pártbarátként mutassák be.
Az igazságszolgáltatás hűtlenség miatt nyomoz Strache, Dominik Nepp és további öt személy ellen. A három nap múlva esedékes önkormányzati és kerületi képviselő-választás előtt az FPÖ-re nagy nyomás nehezedik. A nyomozás 900 oldalig tart, 370 tanút és számos oktatót hallgattak meg, a vádemelés lehetősége továbbra is bizonytalan.
A korrupció mint strukturális probléma
A kiadások ügye nem egyedi eset, hanem egy nagyobb strukturális problémára utal a politikán belül. A bpb szerint a korrupciónak számos arca van, és gyakran szorosan összefügg a nem megfelelő ellenőrzéssel és az objektív személyzeti politikákkal. Az ilyen botrányok aláássák a közigazgatás bizalmát, ami negatív hatással van a demokráciára. Egyre világosabbá válik, hogy a korrupcióellenes politika sürgős reformra szorul, még akkor is, ha az igény gyakran csak botrányokon keresztül derül ki.
A lakosság politikába vetett bizalma forog kockán. A korrupció elleni küzdelemhez szükséges reformok nemcsak politikai többséget követelnek meg, hanem botrányok formájában hatalmas lökést is, amely bemutatja a cselekvés szükségességét. Csak remélni tudjuk, hogy a közvélemény és az igazságszolgáltatás közösen veszi ezt a kihívást, hogy véget vessen a korrupciót ösztönző struktúráknak.