Vince Ebert a klímahisztériáról és az új toleranciáról Bécsben

Vince Ebert a klímahisztériáról és az új toleranciáról Bécsben

A közelmúltban élénk eszmecsere zajlott az aktuális társadalmi kihívásokról a Vienna Grand Hotelben. Gerald Fleischmann izgalmas beszélgetést folytatott Vince Ebert komikussal és bestseller-íróval az „Üzenet, hatalom, média” legújabb epizódja részeként. Ebert, aki évek óta Bécsben él, Ausztriát „kicsit normálisabbnak” minősítette, mint Németországot, és olyan robbanásveszélyes témákat emelt ki, amelyek jelenleg hevítik a nyilvános vitát.

A napirenden szerepelt többek között a társadalmi nemek megítélése, a migráció és az úgynevezett klímahisztéria. Ebert bírálta számos vita ideológiai töltetét, és felvetette a német önrendelkezési törvényt, amely szerinte „biológiai hazugságokat kényszerít ki”. Panaszkodott a társadalom egyre növekvő megosztottságáról, amelyben az embereket gyorsan az „én csapatom” vagy „ellencsapat” kategóriába sorolják. Ebert szerint ezt a fejleményt a közösségi média erősíti.

Törölje a kultúrát a fókuszban

Ebert kifejtette, hogy a kirekesztés, a különböző vélemények elhallgattatása fűtött időnk tünete. A kritikusok, politikai beállítottságuktól függetlenül, azonnal szarviharokkal szembesülnek. Ez a dinamika szorosan összefügg a cancel kultúra jelenségével, amely a közösségi médiában gyökerezik, és amelyet általában úgy határoznak meg, mint a társadalmi normák megsértése miatti kiközösítési vagy bojkottálási kísérletet egy kiterjedt elemzés szerint. pmc.ncbi.nlm.nih.gov tisztázza.

Ez a kutatás közvetlenül összekapcsolja a törlési kultúrát az álhírek terjedésével, ami veszélyezteti a társadalom azon képességét, hogy konstruktívan részt vegyen a különböző véleményekkel. A „hálózati társadalomból” a „platformtársadalomba” való átmenet olyan új kihívásokat hozott magával, amelyeket sokan éreznek. A törlési kultúra nem új keletű, gyökerei a 2015-ös Black Twitter közösségig nyúlnak vissza, és olyan mozgalmakon keresztül tekintenek jelentősnek, mint a #MeToo és a Black Lives Matter.

Felhívás a véleménynyilvánítás szabadságára

A véleménynyilvánítás szabadságáról és az elvetemült kultúráról szóló vitát ismételten újraélesztik olyan események, mint például Dieter Hallervorden megjelenése. A komikus vegyes reakciókat váltott ki egy szatirikus vázlattal egy ARD műsorban. A kritikusok úgy látták, hogy kijelentései átlépték a határt, míg Hallervorden a szólásszabadsághoz való jogára hivatkozott. John Stuart Mill filozófus azt feltételezte, hogy minden véleménynek, még a rossznak is, van értéke, és önreflexióra ösztönöz mindaddig, amíg nem árt másoknak. Ebben az összefüggésben az egyéni szabadság és a társadalmi felelősség közötti egyensúly megtalálásának kihívása minden eddiginél fontosabb.

A szólásszabadság és a társadalmi felelősségvállalás összetettségét a jelenlegi politikai környezet is világossá teszi. Ebert megjegyezte, hogy Ausztriában a konzervatív és liberális hangok politikailag kevésbé hajléktalanok, mint Németországban, ahol sokan úgy érzik, hogy elidegenednek a politikai rendszertől. Kiderült, hogy a vita, akárcsak a Merz-mondók szerint a városképi vita, nagyon aktuális Favoriten lakói számára.

Összefoglalva: az oktatás és a kritikai gondolkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy megfeleljünk a cancel kultúra és az álhírek özönének kihívásainak. Fenn kell tartani a véleménynyilvánítás szabadságának alapelveit, ugyanakkor kritikusan meg kell vizsgálni a káros narratívákat. Csak így lehet előmozdítani a tiszteletteljes és építő diskurzust, amely megőrzi a társadalom minden tagjának méltóságát.