Kánikula Karintiában: riasztóan 38 fokra emelkedik a hőmérséklet!

Kánikula Karintiában: riasztóan 38 fokra emelkedik a hőmérséklet!

Ausztriában jelenleg hőhullám tapasztalható, amely nemcsak izzadságra csábítja az embereket, hanem új hőmérsékleti rekordokat is felállít. 38 fokos izzasztó maximumot mértek csütörtökön a karintiai St. Andrä im Lavanttalban. Ez jelentős növekedést jelent a Karintia egyes részein bejelentett vörös hőség figyelmeztetési szintjében. A dolgok más városokban is nem menőnek tűnnek: Ferlach elérte a 37,8 fokot, míg Bécs-Unterlaa 37,5 fokon landolt. Még a Práterben is elég nyomasztó volt a 36,9 fok, a Klagenfurter Lindwurm pedig áttörte a 46 fokos határt. Linznél viszont még 52,7 fokot is mutatott a hőmérő, így korona jelentették.

A nyári hőmérséklet nem csak Karintiára korlátozódik, hiszen Grazban 38 fokot mértek, és Innsbruck sem panaszkodhat – ott 35,2 fokra kúsztak fel az értékek, mielőtt este megérkezett a várva várt eső. Még az olyan régióknak is meg kellett küzdeniük, mint Kismarton és Salzburg 34 és 30 fok feletti hőmérséklettel, míg Bregenzben viszonylag enyhén kapott ki egy kellemesebb 28 fokot. Ha a közelgő hétvégét nézzük, a következő napokban 33 fokos csúcs várható. Pénteken azonban délen, keleten zivatar is előfordulhat, hétfőtől pedig már előreláthatólag lehűlés, amelyet eső és további zivatarok kísérnek.

Az éghajlatváltozás mint kiváltó tényező

A jelenlegi hőmérséklet nem csak a normál nyári időjárás következménye. A Kopernikusz éghajlat-jelentése szerint Európát a klímaváltozás hotspotjaként írják le. 2024 volt az eddigi legmelegebb év, a hőmérséklet több mint 1,5 fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. A szélsőséges időjárási jelenségek Európát megfeszítették, és legalább 44 nap volt a legmelegebb a rekord. Ennek globális következményei is vannak, mint pl. napi hírek magyarázta.

A hatások drámaiak. Egy heves esőzés Valenciában súlyos áradásokhoz vezetett, amelyekben több mint 200 ember halt meg. Az olvadó gleccserek az Alpokban és a Svalbard-szigeteken az átlag feletti 2,5 fokkal rekordhőmérséklet jelzik a helyzet súlyosságát. A legtöbb európai országban hosszan tartó szárazság és hőség sújtja, ami szintén jelentős hatással lehet a mezőgazdasági termelésre. 2024 nyarán sok olyan régióban, ahol a tengerfelszín hőmérséklete az átlag fölé emelkedett, súlyos áradások következtek be – emberek százezrei érintettek, és segítségre szorultak.

Intézkedés szükséges

E fejlemények fényében még fontosabb, hogy az olyan városok, mint Bécs, gyorsan alkalmazzanak intézkedéseket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. Biztató, hogy az európai városok 50 százaléka elkötelezett amellett, hogy jobban felkészüljön az éghajlatváltozás kihívásaira – ez óriási növekedés a hét évvel ezelőtti mindössze 26 százalékhoz képest. Az ilyen alkalmazkodási intézkedések nemcsak szükségesek, hanem elkerülhetetlenek is annak érdekében, hogy a jövő generációit megóvjuk a hasonló szélsőséges helyzetektől. Pozitív példákat találhatunk olyan városokban, mint Párizs vagy Milánó, amelyek már megtették az első lépéseket ebbe az irányba, mint pl. Tükör jelentették.

Az még várni kell, hogy a következő hetekben hogyan alakul az időjárási helyzet. Egy azonban biztos: az éghajlatváltozás következményeinek kezelése központi jelentőségű lesz társadalmunk és klímaaktivizmusunk számára.