Oktatás az álhírek ellen: Tájékoztatjuk az Au/Hallertau-i eseményt!

Oktatás az álhírek ellen: Tájékoztatjuk az Au/Hallertau-i eseményt!

A Demokrácia Héthez a közelmúltban Au/Hallertauban került sor egy szemléletes eseményre, amelyen a bécsi Andre Wolf, a Mimikama alkalmazottja tartott előadást. Wolf a közösségi médiában elterjedt álhírek és félretájékoztatás problémájáról szóló beszédével ragadta meg a hallgatóságot. A kezdeményezést Philipp Barthelme, a közösségi ifjúsági munkás és Heidrun Hee, a közösségi könyvtár vezetője indította el, hogy felvilágosítsák a polgárokat a manipulatív tartalmak veszélyeiről, és népszerűsítsék médiaműveltségüket.

A téma iránti érdeklődés nem meglepő. Donald Trump 2016-os amerikai választásokon aratott vitatott győzelme és a Brexit-népszavazás óta megnőtt az álhírek ismerete. Továbbra is megbízhatatlan információk terjednek a közösségi médiában, gyakran rosszindulatú szereplők által, amelyre az eseményen is szó esett. Barthelme kiemelte annak fontosságát, hogy az embereket mélyreható ismeretekkel ruházzák fel a politikai erőszak és a manipulatív tartalmak ellensúlyozására.

Az álhírekkel kapcsolatos tudatosság

Wolf kifejtette, hogy a közösségi média a felhasználókat információk küldőjévé és fogadójává változtatja. Az álhíreket három kategóriába sorolta: egyrészt teljesen kitalált tartalmakra, másodsorban félreértelmezett információkra, harmadszor pedig valós képekre vagy videókra félrevezető leírással. Világos példákon keresztül bemutatta, hogyan terjednek célzott hamis információk. Egy nő képét tévesen kapcsolták össze egy migráns-incidenssel, míg az ukrajnai háborúval összefüggésben keringő brit katonák koporsóinak képe valójában 2006-ból való.

Wolf a tartalomellenőrzés elengedhetetlen eszközeként mutatta be a fordított képkeresést, egy olyan módszert, amellyel bárki ellenőrizheti a képek eredetét, és ezzel ellensúlyozhatja a hamis információkat.

A médiaműveltség szerepe

Wolf különös figyelmet fordított a médiaműveltség fontosságára. Az álhírek és a félretájékoztatás terjedése azt mutatja, mennyire fontos kritikusan bánni a médiatartalommal. A politikai és média intézményekkel szembeni bizonytalanság és bizalmatlanság csökkentése érdekében figyelemfelkeltő intézkedésekre van szükség. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a politikailag aktív csoportok kifejezetten olyan információkat keresnek, amelyek alátámasztják nézeteiket, ami növelheti az álhírek terjedését.

Ennek ellensúlyozására célszerű különféle forrásokat tanulmányozni, ellenőrizni a feladókat, és kritikusan megvizsgálni a szenzációs nyelvezetet és az információk ellentmondásait. Ebből a célból a Mimikama kiterjedt információkat és eszközöket kínál honlapján a médiaműveltség képzéséhez és a közvélemény tudatosságának növeléséhez.

Az álhírekről szóló vitát az európai fél is komolyan veszi. Az EU különféle kezdeményezéseket indított, mint például az „EU kontra Disinfo” a dezinformáció elleni küzdelem érdekében. A digitális szolgáltatásokról szóló törvény előírja az online platformoknak, hogy tegyenek proaktív intézkedéseket a dezinformáció ellen, és tegyenek átláthatóvá a kockázatokat a felhasználók számára. Különösen válság idején, amikor az álhírek különösen gyorsan terjednek, kulcsfontosságú, hogy felvilágosítsuk a polgárokat ezekről a kockázatokról, és biztosítsuk számukra a dezinformáció felismeréséhez és az ellene való küzdelemhez szükséges eszközöket.

Összességében az esemény fontos lépés volt e sürgető probléma tudatosságának felkeltésében, és a résztvevők olyan készségekkel való felruházásában, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy jobban eligazodjanak a nap mint nap tapasztalható információáradatban. Ha szeretne mélyebben elmélyülni a témában, a Mimikama weboldalán különféle forrásokat találhat.

További információt az álhírekről és azok hatásairól a következő címen találhat Higany, bpb és Deutschlandfunk.