A Pryssok-ház lebontása: veszély Haerdtl építészeti örökségére?

A Pryssok-ház lebontása: veszély Haerdtl építészeti örökségére?

A Bastiengasse 69. szám alatt található egy fontos építészeti örökség, amelyet a neves építész, Oswald Haerdtl tervezett, és a lebontás veszélye fenyegeti. Az 1950-es években épült „Pryssok House” kétszintes épület az elmúlt években egyre inkább kikerült a nyilvánosság elől. A felújítást már 2026-ra tervezik, egy négyszintes lakópark épül. A „Bastiengasse 69 Projektentwicklung GmbH” már több mint két éve be van jegyezve a cégnyilvántartásba, ami jól mutatja a projekt sürgősségét. Z. úr már kifejezte aggodalmát, és felvette a kapcsolatot a Szövetségi Műemléki Hivatallal, hogy biztosítsák a ház megőrzését. Egyelőre nem világos, hogy a műemlékvédelmi felülvizsgálat befejezése előtt megtörténik-e a bontás. Az ellenőrzések csak jövő októberben fejeződhettek be, miután egy 2023-ban elvégzett kezdeti előzetes ellenőrzés megállapította, hogy az épület potenciálisan jelentősnek tekinthető. Ezek a bizonytalanságok sokakban reményt adnak, hogy a műemléki örökség még megmenthető.

De amúgy ki volt ez az Oswald Haerdtl? 1899. május 17-én született Bécsben, és maradandót hagyott Ausztria építészettörténetében. Miután 1921-ben elvégezte a Bécsi Iparművészeti Iskolát, Haerdtl a modernizációra és a funkcionalitásra összpontosított. Munkája olyan fontos épületeket foglal magában, mint a Bécs Város Történeti Múzeuma, amely 1959-ben nyílt meg, és más lenyűgöző projektek, mint például a Tanzcafe Volksgarten és az Espresso Arabia. Haerdtl számos díj, köztük az Osztrák Építészeti Állami Díj mellett a szecesszió tagja is volt. Tehetsége és újító ereje maradandó hatással volt a bécsi építészetre, alkotásai ma a történelmi emlékek közé tartoznak. E kitüntetések ellenére a „House Pryssok” sorsát nem lehet és nem is szabad észrevétlenül hagyni.

Veszélyben lévő örökség

Az itt feltáruló nagyobb kép rávilágít azokra a kihívásokra, amelyekkel számos bécsi műemlék épület szembesül. A Karlsplatzon található Bécsi Múzeum műemléki védelme, amelyet szintén Haerdtl tervezett, nemcsak a teljes szerkezetet védi, hanem a különböző tervezési jellemzőket is. A védelem többek között az előtérre és a lépcsőházra vonatkozik. Érdekes módon az 1980-as évek homlokzati paneljeit lebontották, pedig nem az eredetiek. A Christoph Melichar által vezetett restaurálási folyamat megmutatja, milyen gondosan kezelik Haerdtl hagyatékát. Melichar feladata az eredeti alkatrészek dokumentálása és helyreállítása, hogy a kiterjedt átalakítások és felújítások során újra fel lehessen szerelni.

A „Pryssok-ház” körüli jelenlegi helyzetből kiderül, mennyire fontos a történelmi értékek megőrzésére ma is odafigyelni. Elengedhetetlen a lakosok és a szakértők véleményének bevonása a vitába. Az alapos vizsgálat és megbeszélés nélküli bontás nemcsak egy nagy építész munkásságának elvesztésével járna, hanem Bécs történetének egy darabjához is. A szükséges műemlékvédelem jelentősen hozzájárulhat ennek az értékes építészetnek a megőrzéséhez, és ezzel a város gazdag örökségének védelméhez is.

Lassan szeptember végéhez közeledve az idei műemléknap, továbbra is kérdés, hogy addig áll-e még a „Pryssok-ház”. A város és lakói izgatottan várják a következő hónapok fejleményeit, és remélik, hogy a kulturális örökség megőrzése kiemelt feladat. Mert ahogy a mondás tartja: Ha nem becsülöd a múltat, nehezen tudod alakítani a jövőt.