A rómaiak hatalmas lovakat hoztak az Alpokba: pillantás a történelembe!

A rómaiak hatalmas lovakat hoztak az Alpokba: pillantás a történelembe!

Bécs a történelem izgalmas fejezetének színhelye: az Alpok északi lábának római hódítása nemcsak katonai stratégiákat hozott magával, hanem a lótenyésztés új változatait is. Ezt bizonyítják a jelenlegi kutatások, amelyek érdekes szakadékot mutatnak a vaskor és a római lótenyésztés között. Egy több mint 400 régészeti leletet és genetikai elemzést magában foglaló tanulmány eredményei valóban felnyitják a szemet. A római lovasok nagyobb lovakat importáltak a birodalom különböző részeiről, többek között Hispaniából, Nagy-Britanniából és Trákiából, mivel a helyi germán lovakat túl kicsinek tartották katonai használatra, ahogy a Die Presse jelentése szerint.

Az Elmira Mohandesan, a Konrad Lorenz Összehasonlító Viselkedéskutató Intézet munkatársa által vezetett kutatócsoport megállapította, hogy a római lovak átlagosan nagyobbak, mint vaskori elődeik. Ennek az is lehet az oka, hogy a rómaiak jobban tenyésztették és etették a lovaikat. A genetikai elemzés azonban nem szolgáltatott egyértelmű bizonyítékot a méretkülönbség genetikai alapjára. Ehelyett a jobb tenyésztés, takarmányozás és a célzott tenyésztési gyakorlatok döntő fontosságúak voltak. Ezek az eredmények az FWF és a DFG által támogatott tanulmány részét képezik, és bemutatják a rómaiak hatását a helyi állattenyésztésre és -tenyésztésre.

A lófélék szerepe a római hadseregben

De a nagyobb lovak nem csak a mezőgazdaságban voltak fontosak. A mi rövidebb regionális változataink már a római hadseregben sem jöhettek szóba. A Byzanz Mainz jelentése szerint a háziasított lófélék, például lovak és öszvérek különféle szerepet játszottak a katonaságban: lovaglóként és teherhordó szertartásként szolgáltak, harci rituálékként is használhatók. felvonulások. Hatásuk kiterjedt a csoportidentitás és a katonák társadalmi státuszának meghatározására.

A tudósok morfológiai tanulmányokat és régészeti leleteket elemeztek több mint 40 késő vas- és római kori minta felhasználásával. A legfontosabb megállapítás, hogy a hím lovakat elsősorban katonai tevékenységekre, míg a nőstény állatokat polgári feladatokra, például szállításra és tenyésztésre használták. Az öszvérek, amelyek a meghódított területeken nem mutatnak helyi szaporodást, valószínűleg Gallia Belgica vagy Olaszország speciális tenyésztőközpontjaiból származtak. A római logisztikában betöltött szerepük is nagyon fontos volt.

Bepillantás a bécsi építészet jövőjébe

A kutatás eredményei nemcsak a történészek és régészek érdeklődésére tarthatnak számot, hanem ösztönzőleg hathatnak Bécs modern építészetére és tervezésére is. Az a felfedezés, hogy a helyi mezőgazdaságot és infrastruktúrát a római hatás alakította át, segít képet festeni a város élő történetéről, és új perspektívákat kínál. Továbbra is izgalmas látni, hogy ez a kutatás hogyan fogja befolyásolni Bécs történelméről és fejlődéséről alkotott képünket.