Bécs lakhatási válságban: Az árak emelkednek, az új épületek drasztikusan csökkennek!

Bécs lakhatási válságban: Az árak emelkednek, az új épületek drasztikusan csökkennek!

Mi történik a bécsi lakáspiacon? A jelenlegi jelentések szerint a helyzet feszült, a lakások iránti kereslet továbbra is magas. Az építési engedélyek enyhe növekedése ugyan tapasztalható, de ez nem elég a növekvő hiány leküzdésére. Hangos A sajtó Az új épületek száma meredeken csökken, miközben az építési költségek emelkednek.

Jelenleg csak körülbelül 8800 új lakás épül Bécsben 2025-ig. Ez 20%-kal kevesebb, mint tavaly! Különösen keserű a helyzet a magánfinanszírozású bérbeadási szektorban, ahol az újépítések termelése több mint 50%-kal elmarad az ötéves átlagtól. 2026-ra sem lesz kilátás javulás; Előfordulhat enyhe, 10 000 alatti lakásnövekedés, de ez egyszerűen nem lesz elegendő a piaci nyomás tényleges enyhítésére.

Jelentős áremelkedések

Ennek a fejleménynek a következményei jól érezhetőek: az átlagos bécsi vételár most 6500 euró négyzetméterenként, míg a legmagasabb bérleti díjak 19,40 euró négyzetméterenként havonta. 6000 euró alatti négyzetméteres lakásajánlatot már alig lehet találni, 2027-től pedig várhatóan tovább romlik a helyzet - akkor valószínűleg ezen árhatár alatt már nem lesz ajánlat. Itt jelentős visszaesésre lehet számítani, a 2025-ös 18%-ról 2027-től közel 0%-ra.

Ha megnézzük az építési engedélyeket, az látszik, hogy bár 2023 első felében 16 százalékos növekedést regisztráltak, ez nem elegendő a piac tehermentesítéséhez. Ezt a pozitív fejleményt most beárnyékolják a késések és a finanszírozási problémák, amelyek következtében a projektek körülbelül 18%-a legalább három hónappal elhalasztotta 2025 májusa óta. Ezek a bizonytalanságok az új építést olyan szerencsejátékká teszik, amelyben sok ingatlanfejlesztőnek jó kezekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ne maradjon le.

A befektetők szerepe

A magas árak és a tartós kereslet a lakossági szegmens beruházási volumenét is növelte. Ma a teljes piaci volumen 44%-át teszik ki a lakásberuházások, 4,10%-os csúcshozam mellett. Az intézményi alapok egyre gyakrabban hozzák piacra a meglévő, hat és tizenkét év közötti ingatlanokat, és miközben a saját pénztárcája profitál ezekből a fejlesztésekből, az átlagos bécsiek még nagyobb nyomás alatt állnak.

Emellett az ESG-kritériumok (környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási kritériumok) egyre fontosabbá válnak. Az ingatlanfejlesztők egyre gyakrabban tanúsíttatják projektjeit, amit a befektetők és a potenciális bérlők egyaránt jól fogadnak. Ezek a fenntarthatóság-központú megközelítések szerepet játszhatnak abban, hogy a lakáspiac hogyan alakul a jövőben.

Összefoglalva elmondható: A bécsi lakáspiac komoly kihívások előtt áll. A strukturális alulkínálat nyilvánvaló, a piaci feltételek javítása érdekében lényegesen magasabb teljesítési mutatók szükségesek. Valódi enyhülés nélkül valószínűleg nem javul a bérlők és a szállást keresők helyzete.