A berlini Baloldal a bécsi modellt akarja alkalmazni a szociális lakások terén
A Liesingben található Alterlaa lakhatási koncepció inspirálja a berlini baloldali pártot. Fókuszban a szociális városfejlesztés előnyei.

A berlini Baloldal a bécsi modellt akarja alkalmazni a szociális lakások terén
A berlini baloldali párt új utakat keres a fővárosi lakásépítés megerősítésére. Egy pillantás Bécsre mutat egy kiváló példát: az Alterlaa lakóparkot. Ez a lenyűgöző lakókomplexum Liesingben található, Harry Glück építész által az 1970-es években építette, és jelenleg körülbelül 10 000 ember számára kínál helyet három soros sokemeletes épületben. Ezek az építészeti óriások nem csupán életteret jelentenek, hanem önmagukban is egy kis várost, melynek mottója „élni mindenkinek”. A körzetem erről számol be Az Alterlaa tetőin számos integrált úszómedence, tágas zöldterületek és minden szükséges létesítmény található, mint például orvosi rendelők, üzletek, iskolák és szabadidős létesítmények.
Alterlaa a társadalmi városfejlesztés mérföldkövének számít, és ma már nemzetközileg is elismert. Sok lakos elégedett élethelyzetével, bár a nagy lakótelepeken vannak kihívások. A sikertényezők sokfélék: okos építészet, társadalmi keverék, valamint a helyi szolgáltatások és szociális infrastruktúra kiegyensúlyozott skálája. Ezek az összetevők teszik az Alterlaa izgalmas modellt, amely most politikai vitákat szít Berlinben.
Úszómedencék sokemeletes tetőkön – egy jövőkép Berlinnek
A Berlini Baloldali Párt szerint az Alterlaa-ihoz hasonló elképzeléseket kell követni a jövőbeni önkormányzati új építési projektekben. Különösen javasolt az uszodák és egyéb kommunális használati lehetőségek rögzítése az építési tervekben. Berlin városa Bécshez hasonlóan a feszült lakáshelyzet kihívásával, az emelkedő bérleti díjakkal és a nyomás alatt álló ingatlanpiaccal néz szembe. A KPÖ Vienna ezt írja le lehetőségként olyan felhasználások kialakítására, amelyek a társadalmi kohéziót is elősegíthetik és a nagyvárosok életminőségét javíthatják.
Rainer Hackauf, a KPÖ Liesing kerületi politikusa hangsúlyozza, hogy a „Berliner Alterlaa” nem lehet a bécsi modell mása, hanem a központi gondolatokat fel kell venni és át kell fordítani a berlini kontextusba. A minőségi és a szociális infrastruktúra nem maradhat le. „Közösség az anonimitás helyett” és „jó állás a házon belüli alkalmazottakon keresztül” két központi követelmény.
A társadalmi fenntarthatóság keresése a lakhatásban
A társadalmi fenntarthatóság fogalma egyre inkább fontos témává válik az építészetben, különösen a lakásépítésben. A SozialRaum honlapján megjelent cikk kiemeli a jelenlegi kutatásokat, és bemutatja, hogy a strukturális tényezők hogyan segíthetik elő a társadalmi interakciót. Empirikus felméréseket végeztek Grazban, hogy bemutassák, mely szempontok döntőek az életterek tervezésénél. Ezek a megállapítások megfelelnek a fenntartható többszintes lakhatásra megfogalmazott elveknek, amelyek a felhasználók igényeire fókuszálnak és társadalmi teret teremtenek.
- Korrelation zwischen Raum und Aktion: Physischer Raum beeinflusst das soziale Verhalten.
- Der Mensch im Mittelpunkt: Planung sollte die Bedürfnisse der Nutzerinnen und Nutzer in den Fokus stellen.
- Raum für Gemeinsames: Gemeinschaftsflächen fördern soziale Kontakte.
- Flexible und offene Strukturen: Wohnbau sollte anpassungsfähig an sich ändernde Bedürfnisse sein.
- Soziale Benefits als zentraler Mehrwert: Soziale Aspekte sollten in die Planung integriert werden.
- Mehr interdisziplinäre Kooperation: Zusammenarbeit zwischen verschiedenen Disziplinen ist notwendig.
Összességében jól látható, hogy Bécsnek és Berlinnek hasonló módon kell megbirkóznia a lakásépítés kihívásaival. Az Alterlaa lakópark példaképet és inspirációt kínál új, innovatív megoldásokhoz és magasabb életminőséghez minden polgár számára. Bátran építeni és mindenki számára szociális infrastruktúrát teremteni – ez korunk kihívása. Ebben az értelemben izgalmas lesz látni, hogyan alakulnak a viták, és milyen új projektek születnek ezekből az elképzelésekből. A SocialSpace megjegyzi Az építészet és a társadalomtudományok együttműködése egyre fontosabbá válik a „jó élet” megteremtése érdekében a nagyvárosokban.