Iskolai krízis: Veszélyekre figyelmeztet az igazgató gyermekeinkre!

Iskolai krízis: Veszélyekre figyelmeztet az igazgató gyermekeinkre!

A vegyes tanévben sok oktatási intézmény komoly kihívásokkal néz szembe. Christian Klar, a bécsi floridsdorfi Franz Jonas Európai Iskola igazgatója új könyvet adott ki ezekről a témákról. „Hogyan mentsük meg gyermekeink jövőjét” címmel? az iskolákat érintő aktuális problémákkal foglalkozik. Korábban a „Mi folyik iskoláinkban?” című művében írt. beszámolt az osztálytermi erőszakról és radikalizálódásról. Az új kötet különösen a német deficittel és az osztálytermi „kultúrháborúval” foglalkozik, amelyet az újonnan bevándorolt ​​tanulók nagy száma ösztönöz, akik iskolakezdéskor gyakran alig tudnak németül.

Könyvében Klar számos eseményt ír le diákjai mindennapi iskolai életéből, beleértve az erőszakot és a szülők tanárokkal szembeni tiszteletlen viselkedését. Úgy tűnik, hogy ezek a problémák a növekvő migrációs számokkal kapcsolatosak. Az oktatási tanulmányok azt mutatják, hogy az újonnan bevándorolt ​​családok nagy száma – ez a tendencia a válságrégiók konfliktusai, például az 1990-es évek jugoszláv háborúja óta folytatódik – az iskolákban további terhet jelent a meglévő rendszerre. Ennek fényében gyakran felvetődik a kérdés, hogyan lehet ezeket a gyerekeket és fiatalokat sikeresen integrálni az oktatási rendszerbe, ha néhányukat csak hónapokkal a megérkezésük után helyezik el egy iskolában.

Integrációs és oktatási kihívások

Klar különös figyelmet fordít arra is, hogy sok diák milyen körülmények között kezdi meg iskolai pályafutását. A migráns gyerekeket gyakran osztják be középiskolába, és gyakran szakképzettség nélkül hagyják el őket – ez a helyzet a nem megfelelő integráció miatt állandósul. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség szerint a 2022/2023-as tanévben Németországban körülbelül 1,6 millió diák rendelkezik külföldi állampolgársággal, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest.

Klar az iskolákban meghonosodott úgynevezett ifjúsági nyelvet is bírálja, és arra a figyelemre méltó következtetésre jut, hogy nemcsak a migráns gyerekek, hanem az osztrák diákok is gyakran csak rövid mondatokat használnak. Ez a fejlesztés még nehezebbé teszi a tanulást. Ennek ellenére iskolájában is vannak pozitív példák a sikeres integrációra, ami reményt ad a megoldásokra.

Igények és megoldások

mi lesz ezután? Klar határozott fellépést kér a tanároktól és az iskolavezetéstől. Speciális osztályok létrehozását javasolja a „rendszerbontóknak” – a nehezen beilleszkedő tanulóknak –, és reménykedik a tankötelezettség korábbi bevezetésében az általános iskola előtti „általános osztályon” keresztül. Ily módon a nyelvi hiányosságok korai szakaszban kiküszöbölhetők. Egy másik intézkedés, amellyel foglalkozik, a vallássemleges iskolák iránti igény, amelyekben nem alakítanak ki imatermeket, és a tananyagot nem igazítják az iszlám szükségleteihez.

Az igazgató optimizmusát árasztja, hogy a sok riasztó jelentés ellenére pozitív változások lehetségesek, ha korán kezdjük és felismerjük a kihívások összetettségét. Nemcsak a problémára világít rá, hanem különféle megoldásokat kínál olyan témákra, mint a szexuális nevelés és a nemi identitás a holisztikus nevelés elősegítése érdekében.

A könyvet részben politikai vitának tekintik, de sürgősen szükség van a benne található javaslatokra az oktatási helyzet javítására. Klar megmutatja, hogy az iskolák nemcsak tanulási intézmények, hanem az integráció helyszínei is. A társadalom jelenlegi fejleményei, ideértve a jobbra és a kevésbé toleráns attitűdök felé történő fokozódó elmozdulást, az iskolai világot is érintik, és sajátos kihívások elé állítják a tanárokat és a tanulókat.