Bécs hőstressz alatt: városi hőszigetekre figyelmeztetnek a kutatók!

Bécs hőstressz alatt: városi hőszigetekre figyelmeztetnek a kutatók!

Milyen meleg van a helyi városokban? Ez a kérdés minden eddiginél aktuálisabb a szélsőséges hőhullámok idején. A Természeti Erőforrások és Élettudományi Egyetem (Boku) szerint Bécs különösen érintett, mert a város az egyik hőforrás. A MeinBezirk jelentése szerint a 35 fok feletti hőhullámok már nem ritkák Bécsben. A városi hőszigetek, amelyek sűrű beépítésből, zárt területekből és növényzet hiányából állnak, különösen sebezhetővé teszik a várost a hővel szemben.

Nem csak a nappali hőmérséklet aggasztó; Az éjszakai hűtés erősen korlátozott a városi területeken. Miközben a nyári napok egyre melegebbek, az éjszakai hőmérséklet továbbra is magas, ami tovább növeli a lakosság stresszét. A Philipp Weihs által vezetett interdiszciplináris kutatási projekt intenzíven tanulmányozza a hosszabb hőhullámok hatásait és a lehetséges hűtési intézkedéseket.

Kutatás és megoldások

Az „Imp-DroP” projekt részeként számos hőmérséklet-csökkentési intézkedést vizsgálnak. Ez magában foglalja a párolgásos hűtést, amelyet a zöldtetők, parkok és mezőgazdasági területek célzott öntözésével kell elérni. Különösen Marchfeldben a célzott öntözés azt mutatja, hogy a hőmérséklet helyben akár 3 fokkal is csökkenthető, míg a városi területen a hatás 0,2 fok körüli szinten kezelhető marad.

Átfogó megközelítésre azért van szükség, mert a hűtőhatás még maximális intézkedések mellett sem elegendő a várható felmelegedés kompenzálására. Amint azt DW megjegyzi, a zöldítés és az öntözés önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáit. A hőtűrő mezőgazdaság, a fenntartható öntözési koncepciók és a napenergia kiterjesztése keverékére van szükség a hosszú távú hűtés eléréséhez a városokban.

Hőszigetek és következményeik

A városi hőszigetek nemcsak Bécsben jelentenek problémát, hanem mára a világ népességének több mint 50%-át érintik, az előrejelzések szerint 2050-re csaknem 70%-ot. Ezek a hőszigetek 10-15 Celsius-fokkal növelhetik a városok hőmérsékletét, ami negatív hatással van a városlakók egészségére. [LMU]. Különösen a szárazföldi városokat éri ez erősebben, mint a tengerparti városokat.

A városok kihívásai összetettek, és innovatív megoldásokra van szükség. Az olyan országokban, mint Japán, a dolgok egy lépéssel tovább mentek: vizet permeteznek a járdákra, hogy csökkentsék a környezeti hőmérsékletet. Az olyan városok, mint Phoenix és Tokió, fényvisszaverő anyagokat használtak a hősziget-hatás csökkentésére.

Bécs a fókuszban

A zöldtetők koncepciója és a napelemek alkalmazása ezeken a területeken szintén fontosabbá válhat Bécsben. A Boku kutatócsoportja szerint az ilyen intézkedésekből származó városi lehűlés akár 1,5 fok is lehet. A szélsőséges hőhullámok idején azonban óriási mennyiségű vízre lenne szükség az összes zöldfelület lehűtéséhez. A bécsi forrásvezetékek jelenleg csak 375 000 köbméter vizet tudnak szolgáltatni, míg elméletileg 630 000 köbméterre lenne szükség.

Ezek az adatok egyértelművé teszik: a városvezetés és a polgárok komoly kihívásokkal néznek szembe. Az éghajlatváltozás már nem távoli probléma, de már hatással van a bécsi mindennapi életre. Ez még fontosabbá teszi, hogy együtt dolgozzunk a megoldásokon és innovatív megközelítéseket dolgozzunk ki egy hőtűrő város számára.