Harc a Duna árteréért: Valósággá válik a Lobautunnel?

Harc a Duna árteréért: Valósággá válik a Lobautunnel?

Az elmúlt években ismétlődő viták folytak a bécsi közlekedési infrastruktúráról, különösen a Lobau-alagút tervezett megépítéséről. A Tudományos és Környezetvédelmi Fórum (FWU) 40 éve elkötelezett a Duna-árterek, a város egyik utolsó érintetlen természeti területe védelmében. Az FWU azért jött létre, hogy megvédje a Duna ártereit a hainburgi erőmű pusztításától. Reinhold Christian, a Donauauen Nemzeti Park tervezési igazgatója támogatja az új alagút jelentette veszély elleni küzdelmet, amelynek 8,3 kilométere jelentősen megterhelheti a természetet.

Az SPÖ közlekedési minisztere, Peter Hanke támogatja az autópálya építését, Michael Häupl akkori környezetvédelmi tanácsos pedig aggodalmának adott hangot hivatali ideje alatt. Ez egy dilemma: míg Hanke egy tanulmányra támaszkodik, amely az S1 megépítését az életminőség javításával és az üzlet helyének biztosításával kapcsolja össze, az FWU és a TU Vienna tudósai azt mutatják, hogy vannak ellentétes eredmények is.

Az érvek mindkét oldalon

Figyelemre méltó, hogy Michael Getzner infrastrukturális közgazdász tanulmánya szerint a tanulmányok mindössze 50%-a mutat mérhető termelékenységnövekedést az útépítésből. 30% nem mutat növekedést, 20% pedig még romlást is jelez. Getzner hangsúlyozza, hogy az egészségügy, a kutatás, a digitalizáció, a kultúra vagy a klímavédelem terén végzett beruházások gyakran hatékonyabban hatnak, mint az új utak.

Ennek ellenére a projekt nem marad kritikátlan. Helga Kromp-Kolb tekintélyes klímakutató hangsúlyozza, hogy az alagút és az új út építése által okozott károsanyag-kibocsátás nem szerepel a klímacélok között. A közlekedési ágazat felelős a CO2-kibocsátás 30%-áért, és ez a szám folyamatosan növekszik. A Kromp-Kolb alapvető rendszermódosításokat szorgalmaz, amelyek elősegítik a tömegközlekedést és az alternatív közlekedési eszközöket. Ez komoly közlekedési problémákat oldhat meg.

A Duna szerepe

Maga a Duna, Európa második leghosszabb folyója nemcsak szépségéről, hanem gazdasági jelentőségéről is ismert. Tíz európai országon, köztük Ausztrián halad keresztül, teljes hossza 2850 km. A Duna vízi úti szerepén túl számos szabadidős lehetőséget kínál, mint például a dunai kerékpárúton való kerékpározás és a sétahajózás, amelyek különösen népszerűek a turisták körében. A romániai Duna-delta, amely az UNESCO Világörökség része, fontos ökoszisztéma, amely különféle halfajokban gazdag.

A Duna által kínált számos aspektus és a bécsi közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos sürgető kérdések mellett a Lobautunnelról és az S1-ről szóló diskurzus olyan kihívás, amely nemcsak a jelenlegi városfejlesztést, hanem a jövő generációit is érinti. Hogyan fog Bécs úgy dönteni, hogy úrrá lesz a természeti és gazdasági érdekek egyensúlyán?