Suche
Mein Konto
Megdöbbentő adatok: Bécs első osztályosainak 74%-a nem tud iskolába járni!
A Brigittenau körzetben az első osztályosok több mint fele küzd a nem megfelelő német nyelvtudással, ami riasztja az oktatási szakértőket.
Megdöbbentő adatok: Bécs első osztályosainak 74%-a nem tud iskolába járni!
Bécsben aggasztó kép rajzolódik ki az első osztályosok körében: az exxpress.at szerint a margaréti járásban az első osztályosok csaknem 75 százaléka nem alkalmas az iskolára. Ezek a számok az Osztrák Integrációs Alaptól (ÖIF) származnak, és azt mutatják, hogy a 18 722 diákból 8 342, azaz 44,6 százalék a „rendkívüli első osztályosok” besorolása. Ez azt jelenti, hogy nem rendelkeznek elegendő német nyelvtudással ahhoz, hogy rendszeresen tanuljanak.
A magas szám különösen a Bécs-Margareten kerületben szembetűnő: az ott tanulók 73,8 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Favoritenben (63,1%) és Brigittenauban (62,7%) is aggasztóan magasak az értékek. Ezzel szemben vannak olyan kerületek, mint a Mariahilf (18,9%), Wieden (27,4%) és az Innere Stadt (29,2%), ahol lényegesen alacsonyabb az arány.
Egy pillantás a háttérre
A [Kurier] jelenlegi tanulmánya (https://kurier.at/chronik/wien/wien-studie-erstklaessler-unzureichend-deutsch/402979747) szerint a legtöbb érintett gyermek, körülbelül 5084, Ausztriából származik. Az ijesztő számok okai szisztematikusan változatosak: A növekedés részben a nemzetközi válságoknak, különösen a Szíriából és Ukrajnából érkező menekültmozgásoknak tudható be. A 8342 érintett diák közül 1959-nek van osztrák állampolgársága, míg 265-en Ukrajnából származnak.
Különösen kirobbanónak tűnik, hogy a 2022/23-as tanévben 36 százalék körül alakult a rendkívüli tanulók keretszáma, ami érezhető növekedést jelent. Christoph Wiederkehr városi oktatási tanácsot, a NEOS-től bírálták, különösen az FPÖ részéről, amely az oktatási rendszer „szakadékáról” beszél. Nepp Dominik, az FPÖ vezetője kötelező nyelvi szűrést szorgalmaz a negyedik életévében járó gyermekek számára, és szankciókat szab a szülőknek. Hasonlóan elégedetlen az ÖVP is, azt követeli, hogy a német támogatásra szoruló gyerekeknek óvodába kell járniuk három éves koruktól.
A reakciók és igények
A Bécsi Zöldek a „rendszerhiba” kifejezésének tekintik a jelenlegi adatokat, és azt követelik, hogy minden óvoda kapjon állandó nyelvtanárt. A helyzetet hevesen vitatják a közösségi médiában, és vita folyik a második kötelező óvodai évről, amelyet a NEOS főnöke, Beate Meinl-Reisinger és az AMS főnöke, Johannes Kopf is támogat.
A növekvő számra reagálva a Wiederkehr bejelentette, hogy az ingyenes nyári német nyelvtanfolyamokat 3900-ról 4900-ra emelik. A nem szokványos tanulók átlagos óvodában töltött ideje mindössze 2,14 év, ami nem éppen optimista.
Egy pillantás a demográfiai adatokra
A probléma jobb megértéséhez fontos, hogy megvizsgáljuk a demográfiai adatokat. Az ÖIF beilleszkedésről szóló tájékoztatója szerint 2024 elején mintegy 1,8 millió 19 év alatti fiatal élt Ausztriában, akiknek 27,6 százaléka migrációs hátterű. Ezek a számok a nyelvek és kultúrák növekvő sokszínűségével összefüggésben származnak, ami tovább növeli az oktatási rendszer kihívásait.
A migráns hátterű hallgatók növekvő száma miatt egyre nyilvánvalóbbá válik a célzott nyelvi támogatás igénye. A hatékony oktatási intézkedésekről szóló vita fontosabb lesz az elkövetkező hetekben, és úttörő lehet a jövő bécsi oktatási környezetében.