Az ADHD túl későn ismerte fel: terhek és megoldások az érintettek számára!

Az ADHD túl későn ismerte fel: terhek és megoldások az érintettek számára!

Az ADHD-ról (figyelemhiányos hiperaktivitási zavarról) szóló jelenlegi vita különösen világossá teszi, hogy mennyire fontos ennek a betegségnek a korai felismerése. Bár az ADHD egyre nagyobb figyelmet kap az iskolás gyerekek körében, sok felnőtt szenved a késői diagnózistól. Ezt hangsúlyozza Michaela Hartl gyógy- és gyógypedagógus is, aki a bécsi ÖVP Brigittenau által szervezett rendezvényen rámutatott arra a jelentős stresszre, amelyet az érintetteknek diagnózis nélkül kell elviselniük. Becslések szerint a felnőttek 2,5-3,5 százaléka szenved ADHD-ban, de csak 0,8-1,0 százalékukat diagnosztizálják meinkreis.at jelenti.

Az ADHD által érintettek előtt álló kihívások változatosak. Az ADHD-t gyakran „különböző neurotípusnak” tekintik, amelyet a szakmai életben gyakran ürügyként értelmeznek. Emellett egyre gyakrabban hallható az „ADHD kiégés” kifejezés. Sok szenvedő csodálkozik azon, hogy miért vannak kimerültek anélkül, hogy felismernék állapotuk okát. A tanulmányok azt mutatják, hogy az ADHD tünetei, mint például a figyelmetlenség és az impulzivitás növelhetik a kiégés kockázatát gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Egy tanulmány többek között rávilágított a végrehajtó funkciók hiányosságaiból eredő nehézségekre, például az időgazdálkodásra és a problémamegoldó készségekre, amelyeket szintén tárgyal az adhs-weg.de.

Kihívások a diagnózis után

A diagnózis felállítását követően az ADHD-vel érintettek további nehézségekkel szembesülnek, különösen a szociális szabályozások kezelése és a megfelelő szakemberek megtalálása során. Marianne Osner, a „Team ADHD” alelnöke világossá teszi, hogy a szánalom helyett megértésre van szükség. Az ADHD képzéshez képzett szakemberek és pénzügyi források is hiányoznak, ami tovább bonyolítja sok érintett helyzetét. Romana Deckenbacher, az ÖVP körzeti vezetője is azt szorgalmazza, hogy az iskolai tantervben specifikus tartalmakat helyezzenek el a tanárok számára az ADHD kihívásainak jobb kezelése érdekében.

A támogatás hiánya azt jelenti, hogy sok ADHD-s szenvedő küzd a megélhetésért. Gyakran korengedményes nyugdíjazástól függenek, amit kézzelfoghatóbbá tesz az a felvetés, hogy az érintettek a jövőben 15 évvel korábban mehetnek nyugdíjba. Németországgal ellentétben Ausztriában nincs ADHD-s felnőttek rehabilitációja, ami még bizonytalanabbá teszi a helyzetet.

Betekintés az ADHD és a kiégés közötti összefüggésekbe

Amikor az ADHD és a kiégés közötti összefüggésekről van szó, a kutatások azt mutatják, hogy az ADHD-ban szenvedőknél nagyobb a kiégés kockázata, mint másokon. Ennek egyik oka az agy szerkezeti és neurobiológiai sajátosságai, amelyek gyakran jelen vannak az ADHD-s emberekben. Az agyban lévő ingerszűrő gyakran túl szélesre nyílik, ami hatalmas információáradat eredményez, amelyet nem lehet hatékonyan feldolgozni. Ez óriási terhet ró az érintettekre, hiszen rengeteg energiát kell fordítaniuk arra, hogy megbirkózzanak ezekkel a kihívásokkal. Az ADHD tüneteit és a kiégés kockázatára gyakorolt ​​hatásukat a praxis-adhs.de is részletesen tárgyalja.

Összefoglalva, az ADHD késői diagnózisa jelentős következményekkel jár mind az érintettekre, mind a társadalomra nézve. Sürgősen szükség van ennek a feltételnek a jobb tudatosítására és interdiszciplináris együttműködésre a megfelelő támogatás és megelőzés biztosítása érdekében. Csak így tudunk segíteni az érintetteknek abban, hogy teljes életet éljenek, és szembenézzenek a kihívásokkal.