Jövő válságban: Blom a felvilágosodás értékeiről beszél

Jövő válságban: Blom a felvilágosodás értékeiről beszél

2025. június 5-én Bécsben egy izgalmas eseményre került sor a FALTER Arénában, ahol minden a felvilágosodás értékeinek jövője körül forgott. Philipp Blom történész, író és filozófus komoly utazásra vezette a hallgatóságot a demokrácia, az emberi jogok és a bizonyítékokon alapuló gondolkodás témakörében. A robbanásszerű kérdés az volt, hogy ezek a 18. századi értékek képesek-e még ma is megakadályozni az autoriter struktúrák visszatérését. Hangos PILLANGÓ Blom kiemelte a párhuzamot a háború utáni rend felfordulása és a mai kihívások között.

A felvilágosodás, a 17. és 18. század döntő korszaka, egyesítette az értelmet, a tudományt és az egyéni szabadságot. Ezek az eszmék nagy jelentőséggel bírnak, és megalapozták a modern demokráciákat, mint pl my-learning.at aláhúzva. A felvilágosodás gondolkodói, mint például Immanuel Kant és John Locke, minden ember szabadsághoz és egyenlőséghez való jogát követelték. Ezeknek az értékeknek a sikerei és kudarcai ma is érezhetőek, és a következő, 2025. szeptember 11-i FALTER Arénán is szóba kerülnek, ahol többek között Michael Häupl és Christian Konrad is részt vesz.

A felvilágosodás sarokkövei

A felvilágosodás elveinek középpontjában a tudáson és oktatáson keresztüli haladásba vetett hit áll. Mint a Wikipédia Mint olvasható, ez a korszak nemcsak társadalmi reformokat hozott, hanem az egyéni szabadságra és önrendelkezésre való törekvés révén tartós változást is. Az egyház és az állam szétválasztására irányuló felhívások ebben az időszakban kezdődtek, és olyan gondolkodók, mint Voltaire hevesen érveltek a vallási intézmények politikára és oktatásra gyakorolt ​​befolyása ellen.

Virágzott az a gondolat is, hogy minden ember egyenlőséget érdemel származásra, osztályra vagy vallásra való tekintet nélkül. A felvilágosodás korában keletkezett filozófiák, mint például a francia forradalom idején „Az ember és a polgár jogainak nyilatkozata”, a kiváltságok eltörlését és az egyetemes emberi jogok megteremtését szorgalmazták.

Fókuszban a haladás és az oktatás

A felvilágosodás másik aspektusa a tudomány és az oktatás általi haladásba vetett hit volt. Az olyan gondolkodóktól származó ötletek, mint John Locke és Rousseau a független gondolkodás előmozdítását szorgalmazták, és az oktatáshoz való szélesebb körű hozzáféréshez vezettek. Iskolákat és egyetemeket alapítottak, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a tudást. Az Olympe de Gouges a nők jogaiért is harcolt, és ezzel felhívta a figyelmet számos felvilágosodás eszme megvalósulatlanságára.

Ezek a megfontolások továbbra is döntőek, különösen, ha figyelembe vesszük a közelmúlt társadalmi megrázkódtatásait. Blom riadót fúj, és megkérdezi, vajon a felvilágosodás értékeiben való hit összhangban van-e a mi korunk valóságával. Az ezekről a kérdésekről folytatott párbeszédnek továbbra is igazságot kell adnia nemcsak a múltnak, hanem a jövőnek is.