Suche
Mein Konto
Lakásőrület: az állam fizet, a bérlők rosszabbul járnak!
A cikk rávilágít a német lakáspiac kihívásaira, köztük az emelkedő bérleti díjakra, a nem megfelelő újépítésekre és a szabályozás szükségességére.
Lakásőrület: az állam fizet, a bérlők rosszabbul járnak!
A lakáspiaci helyzet nemcsak Bécsben, hanem sok más városban is nagy probléma. Németországban nőttek a kormány lakáscélú kiadásai annak ellenére, hogy csökkent az állampolgári segélyben részesülők száma. Aggasztó tendencia látszik: 20 százalékkal nőttek a munkaügyi központok bérbeadási költségei az olyan magánlakástársaságoknak, mint a VONOVIA. De miközben a bérlők szörnyű életkörülményektől szenvednek, a nagy lakástársaságok részvényesei nevetnek, mert rekordnyereséget termelnek, és milliárdokat fizetnek ki befektetőiknek. Aggasztó képet mutat az „Állam fizet, a részvényesek gyűjtenek” cikk, amely a bérlők bizonytalan helyzetét mutatja, miközben Németországban a nagy lakáscégek nem fektetnek be kellőképpen új épületekbe, pedig egyre szembetűnőbb a lakáshiány.
Bécs a német városokhoz hasonlóan feszült helyzetben van. A bérleti díjak és a járulékos költségek a magánszektorban is emelkednek, miközben az új lakáskínálat csak lassan jelenik meg. A Cushman & Wakefield jelentés szerint a lakóterületek iránti keresletet tovább táplálja a gyenge építőipari tevékenység. Kiderült, hogy a lakhatási helyzet egyre bizonytalanabb sok városi területen, és óriási szükség van az élettérre, különösen a nagyobb városokban.
Kihívások Bécsben
Ebben központi szerepe van a Wiener Wohnen GmbH-nak, amely mintegy 209 000 lakást kezel, ami a teljes bécsi lakásállomány mintegy 25 százalékát teszi ki. De itt sem szabad alábecsülni a kihívásokat: a növekvő építési és finanszírozási költségek nagy nyomást helyeznek a nonprofit lakásépítésre. A legfrissebb, 2023-as adatok azt is mutatják, hogy Ausztriában csökkent a társasházak tranzakciós volumene, Bécsben pedig mintegy 5,6 százalékkal estek az árak. Nyilvánvaló: a lakásipart egyre inkább jövedelmező befektetési területnek tekintik.
Németországban, ahol egyértelműen a tőzsdén jegyzett társaságokon van a hangsúly, a szabályozási kihívások miatt megváltoztak a keretfeltételek. A bérleti plafon az új bérleti díjak bérleti díját legfeljebb 10 százalékkal korlátozza a helyi összehasonlító bérleti díj felett. Ez a szabályozás azonban nem minden területen érvényes, különösen az egyre népszerűbb lakhatási formának számító mikrolakások esetében.
Állami intézkedés szükséges
A szakszervezetek és a bérlővédelmi képviselők ezért kormányzati beavatkozást és esetleges részleges államosítást kérnek a bérlők ismételt támogatása érdekében. Nemcsak kínálathiány van, az árak tovább emelkednek, és a lakosság aggodalmait már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A kormány intézkedéseinek valójában szabályozási hatása lehet az új építési programok és a bérleti díjak ellenőrzése révén. A német piac szabályozása erre ad támpontot. A [Cushman & Wakefield] jelentése (https://www.cushmanwakefield.com/de-de/germany/news/2024/09/regulation-wohnmarkt) leírja a szövetségi, állami és helyi szinten egyaránt megtalálható jogszabályok összetettségét.
Összefoglalva, a lakhatás mindkét országban forró téma. Miközben Németországban és Ausztriában a bérlők a növekvő költségektől szenvednek, és a nagy lakáscégek továbbra is profitálnak, a sürgető problémák leküzdéséhez piaci politika változtatására van szükség. A jövő továbbra is bizonytalan, és még várni kell, hogy meghozzák-e a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy mindenki lakhatási körülményei javuljanak. Addig is az érintettek csak hallathatják hangjukat és javíthatnak helyzetükön.