Több mint 8000 keresett ember: Kik a legkeresettebbek Ausztriában?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

2025. szeptember 1-jén több mint 8000 embert kerestek Ausztriában elfogatóparancs alapján, köztük sok románt. A statisztikák megmutatják a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem kihívásait az EU-ban.

Am 1. September 2025 wurden in Österreich über 8.000 Personen per Haftbefehl gesucht, darunter viele Rumänen. Die Statistik zeigt die Herausforderungen der grenzüberschreitenden Kriminalitätsbekämpfung in der EU.
2025. szeptember 1-jén több mint 8000 embert kerestek Ausztriában elfogatóparancs alapján, köztük sok románt. A statisztikák megmutatják a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem kihívásait az EU-ban.

Több mint 8000 keresett ember: Kik a legkeresettebbek Ausztriában?

A Belügyminisztérium aktuális statisztikái aggasztó képet mutatnak: Ausztriában jelenleg 8216 embert keresnek letartóztatási vagy demonstrációs parancs alapján. Ezt az információt Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter tette közzé a Szabadságpárt (FPÖ) felkérésére, és egy pillantást vet az ország bűnügyi helyzetére. A keresettek legnagyobb csoportját a román állampolgárok alkotják, 1233 fővel, ami az összes keresett 15 százalékának felel meg.

A nemzetiségekről is van egy érdekes kép: a szerbek 11,1 százalékkal, a németek 7,6 százalékkal következnek, valamint a magyarok és a szlovákok, akik egyenként csaknem 5,3 százalékot adnak a keresett embereknek. Az osztrákok szerencsére csak a hatodik helyen állnak 5,1 százalékos részesedéssel. Törökország, Lengyelország, Grúzia és Csehország állampolgárai is a „legjobb tíz” között vannak. A statisztikák azonban csak a keresett személyek számát mutatják, és figyelmen kívül hagyják az elkövetett bűncselekményeket, ami némi biztonságot nyújthat, amit részletesebben nem vizsgálnak.

Az európai elfogatóparancs a fókuszban

A bűnözés elleni európai küzdelem központi eleme európai elfogatóparancs (EuHb). Ez a jogalap lehetővé teszi az egyik uniós ország igazságügyi hatóságai számára, hogy egy másik uniós országban kérelmezhessék egy személy letartóztatását és átadását. 2005. május 14-i bevezetése óta az EAW célja az uniós államok jogrendszerei közötti együttműködés erősítése. A bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elve itt döntő szerepet játszik.

Érdekesség, hogy 32 konkrét bűncselekmény esetében nem szükséges a kettős büntethetőséget ellenőrizni, ha a cselekmény a kibocsátó országban legalább három év börtönbüntetéssel büntetendő. A politikai megfontolásokat nem szabad figyelembe venni az igazságügyi hatóságok határozataiban. Ez azt jelenti, hogy az uniós országok nem tagadhatják meg saját állampolgáraik átadását, hacsak nem saját maguk hajtják végre a büntetést, ami jelentősen javítja a rendszer hatékonyságát.

Nemzetközi dimenziók és kihívások

A globális kapcsolatok nem csak a számokban mutatkoznak meg. Például az Interpol szerint világszerte több mint 80 000 embert keresnek, 2025. június 24-én összesen 81 515 embert keresnek. Az európai elfogatóparancsot illetően is látványosak a számok, összesen 39 933 elfogatóparancsot adtak ki, Lengyelország és Románia az 5.430. Európában.

Egy másik szempont, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, az EU-országok eltérő börtönkörülményei, amelyek befolyásolhatják az európai elfogatóparancs felhasználásába vetett bizalmat. Tanulmányok szerint 2016 óta csaknem 300 esetben az európai elfogatóparancs végrehajtása az alapvető jogok megsértésének kockázata miatt késett vagy elutasításra került, ami kérdéseket vet fel a gyanúsítottak jogainak védelmével kapcsolatban.

Összességében összetett kép alakult ki az európai bűnözés elleni küzdelemről, amely kihívásokat és előrehaladást jelent az igazságügyi hatóságok közötti együttműködésben. Míg Ausztriában a keresett személyek száma aggasztó fejleményt mutat, fontos, hogy ne tévesszük szem elől a jogi keretet és annak végrehajtását.