Tron: Ares – Olyan látvány, ami gyorsan feledésbe merül!

Tron: Ares – Olyan látvány, ami gyorsan feledésbe merül!

A legendás „Tron” sorozat legújabb részét, a „Tron: Ares”-t 2025. november 9-én mutatták be. A hatalmas, 180 millió dolláros költségvetéssel a film megpróbálja újrateremteni elődei, az 1982-es kultikus klasszikus és a 2011-es folytatás, a Tron: Legacy legendás hangulatát. Az első pillantások lenyűgöző számítógépes effektusokat mutatnak be, amelyek célja, hogy a nézőket a digitális világba repítsék. De nem minden ragyog ezen a futurisztikus tájon TV MÉDIA jelentették.

Joachim Rønning főrendező és Jesse Wigutow forgatókönyvíró azonban nem tudott minden elvárást teljesíteni. A kritikusok arra panaszkodnak, hogy az akciósorozatok fáradtsághoz vezetnek, és az új ötletek félreesnek. A cselekmény bár ígéretes, a mesterséges intelligencia kontextusában nincs teljesen kihasználva. A szereplők sápadtnak tűnnek, és a főszereplők sorsa kevés figyelmet kap. Bár Jeff Bridges nosztalgikus hatást kelt, Gillian Anderson szerepét Julian Dillingers anyjaként szükségtelennek tartják.

A hangsáv és a képek

Zeneileg a film a Nine Inch Nails indusztriális rockzenekarra támaszkodik, akiknek hangjai a szükséges atmoszférát hivatottak megteremteni. Az összbenyomás azonban egy olyan audiovizuális látvány marad, amely gyorsan feledésbe merül. Azt várhatnánk, hogy egy ilyen magas költségvetési kötelezettségvállalás a mélyreható tapasztalat szinonimája.

A látvány akkor jön, amikor a filmipar világszerte érzi a mesterséges intelligencia kihívásait. Egy évvel ezelőtt az Egyesült Államokban filmesek tiltakoztak a mesterséges intelligencia veszélye ellen, amely nemcsak a kreatív szabadságot, hanem számos munkahelyet is veszélyeztet. Az animációs szakszervezet tanulmánya szerint a következő három évben csaknem 204 ezer munkahely szűnhet meg a filmiparban. Ezek a fejlemények különösen a storyboard- és koncepcióművészeket érintik súlyosan napi hírek jelentették.

A mesterséges intelligencia és annak sötét oldalai

Példa erre a „Civil War” című független film, amelyben Kirsten Dunst háborús fotósként tündököl, míg a filmplakátok egy része mesterséges intelligencia szoftverrel készült. A kritikusok furcsa részletekre panaszkodnak ezeken a képeken, amelyek első pillantásra jól néznek ki, de közelebbről megvizsgálva gyakran előfordulnak hibák. Az AI videógenerátorok valósághű videókat is készíthetnek, de furcsa fényviszonyokkal küszködnek.

Az ipar reagált erre az aggasztó fejleményre. A mesterséges intelligencia használatára vonatkozó új szabályok bekerültek a kollektív szerződésekbe, többek között lehetővé teszik a színészek arcának és testének szkennelését. Ez azt mutatja, hogy a művészek kreatív munkája iránti aggodalmat most komolyan veszik.

Mindezek közepette a „Tron: Ares” továbbra is egy újabb példa arra, hogy a filmipar minden kihívás ellenére megpróbálja újra feltalálni magát. Majd kiderül, hogy hosszú távon emlékeznek-e a filmre, vagy gyorsan elfelejtik. Egy dolog biztos: a mesterséges intelligenciáról és a mozira gyakorolt ​​hatásáról szóló viták még korántsem értek véget. Hiszen olyan korban haladunk, amelyben a technológia lehetőségei szinte korlátlannak tűnnek.

A digitális korszak, amelyben a mozi él, izgalmas fejleményeket ígér, de a hagyományos értékeket is kihívás elé állítja. A technológia és a kreativitás közötti párbeszéd továbbra is izgalmas vitákat fog biztosítani.