Autótulajdoni szakadék: a bécsieknek lényegesen kevesebb autójuk van, mint a vidékieknek!

Autótulajdoni szakadék: a bécsieknek lényegesen kevesebb autójuk van, mint a vidékieknek!

Valóban ennyire különböznek a bécsi utcák a vidéki utcáktól? Az Osztrák Közlekedési Klub (VCÖ) aktuális elemzése vitákat vált ki a városok és a vidéki területek közötti autótulajdonlási különbségekről. Ez a kutatás lenyűgöző számokat mutat, és feltűnő különbségeket tár fel, amelyek sokakat meglephetnek.

Bécsben öt kerületben kevesebb, mint 300 autó jut 1000 lakosra, míg 17 másik kerületben a sűrűség meghaladja a 700 autót 1000 lakosra. A legalacsonyabb autósűrűség közötti különbség Bécs-Margaretenben különösen éles, ahol 1000 főre mindössze 258 autó jut. Ezzel szemben Waidhofen an der Thaya Waldviertel kerületében a legnagyobb a sűrűség, 775 autó jut 1000 lakosra. A VCÖ jelentése szerint Bécsben az általános autósűrűség 363, míg Burgenlandban 692 autó jut 1000 főre, ami jóval meghaladja a bécsi átlagot.

Különbségek a közösségekben

Az elemzésből kiderül, hogy az autósűrűség Ausztrián belül is nagy eltéréseket mutat. Ausztriában jelenleg körülbelül 5,15 millió autó van, ami 1000 lakosonként körülbelül 570 autónak felel meg. Az érdekes az, hogy Bécsen kívül mindössze 16 olyan hely van, ahol több mint kétszer annyi lakos van, mint az autókban. Kittsee, Wolfsthal és Hainburg például alacsony autósűrűséget mutat, 406, 426 és 456 autó 1000 lakosonként. Ezzel szemben vannak olyan kis közösségek, mint például az Unterperfuss és a Jungholz, amelyek nagy sűrűséggel rendelkeznek, számol be a VCÖ egy további elemzés.

De nemcsak a sűrűségben, hanem az éves mobilitási költségekben is nagy különbségek vannak. A két vagy több autóval rendelkező háztartások átlagosan évi 10 500 eurót költenek mobilitásra, míg az egyautós háztartások csak 4200 euró körül, az autómentes háztartások pedig csak 1550 eurót költenek. Ez egyértelművé teszi, hogy anyagilag gyakran megtérül autó nélkül menni.

Az eltérések okai

Az autótulajdonosok közötti növekvő szakadék okai változatosak. A VCÖ szakértője, Michael Schwendinger a városok terjeszkedését, a helyi szolgáltatások csökkenését és a közúti infrastruktúra bővülését említi fő tényezőként. Ráadásul a vasúti hálózat szűkülése sok régióban a tendencia megfordulására ad reményt – magyarázza Schwendinger. A VCÖ szerint sürgősen szükség van forgalomkímélő területrendezésre, a településközpontok megerősítésére és a jobb lakossági mobilitási lehetőségekre.

Az autósűrűség csökkenését számos kerületben regisztrálták, köztük Halleinben, Feldkirchben, Grazban és Bécs 16 kerületében. Ez annak kezdeti jele lehet, hogy az emberek mobilitási viselkedése egyre inkább megváltozik.

Mit lehet tenni?

A VCÖ egy sor intézkedést javasol az autók számának csökkentésére és a közlekedési helyzet javítására. Ide tartozik a kerékpáros infrastruktúra bővítése és az autómegosztás fokozása. Hiszen nem csak az a fontos, hogy hány autóval közlekedünk, hanem az is, hogy hogyan tudunk mozogni a környezetünkben. A legfrissebb adatok és fejlemények ismeretében egyértelmű, hogy a politikai döntéshozóknak meg kell felelniük a változó társadalom mobilitási igényeinek, miközben óvják a környezetet.

Az ausztriai gépjárművek számáról szóló statisztikák rendszeresen elérhetők, és bemutatják a járműnyilvántartások szerkezetét és alakulását. A Statistik Austria értékes adatokkal szolgál a motorizációs arányról, amelyek a jövőbeni tervezés és kezdeményezések alapjául szolgálhatnak. Ezek és sok más tényező kulcsa lesz az ausztriai mobilitási magatartás további optimalizálásának.