A vandálok megrongálják a Srebrenica emlékművet a grazi hídon!

A vandálok megrongálják a Srebrenica emlékművet a grazi hídon!

2025. július 1-jén, pénteken megsérült a grazi főhídon a srebrenicai mészárlás 30. évfordulójára emlékező ideiglenes emlékmű. A kezdeményezés ne feledje Ezt az emlékművet a boszniai háború szörnyű népirtás több mint 8000 áldozatának emlékére állította.

Az Erzherzog Johann hídon tizenegy fehér virágot helyeztek el az emlékezés jelképeként. Sajnos a legnagyobb virágot eltávolították, amit a kezdeményezés elítélt. Az incidenst a helyzet megoldása, a békemunka és az emberi jogok védelme elleni támadásnak tekinti. "Követeljük a vandalizmus teljes kivizsgálását" - mondta a kezdeményezés szóvivője.

A tiltakozás kifejezése

Hétfőn este tizenegyen gyűltek össze a hídnál, hogy jelenlétükkel tiltakozzanak. Ez szimbolikus jel volt – a 11 július 11-ét, a srebrenicai mészárlás nemzetközi emléknapját jelenti. Ebben az összefüggésben a kezdeményezés meghívja Önt ne feledje a „grazi békemenetre” jövő csütörtökön 18 órakor. az Emberi Jogok terén.

A mészárlás történelmi összefüggései

A srebrenicai mészárlást a második világháború vége óta a legnagyobb emberiség elleni bűncselekménynek tartják Európában. 1995. július 11-én a Ratko Mladić parancsnoksága alatt álló boszniai szerb egységek elfoglalták Srebrenica városát. A következő napokban több mint 7000 muszlim bosnyák, főként férfiak és fiúk vesztették életüket. Ez egy olyan időszakban történt, amikor Jugoszlávia felbomlása a polgárháború keserű időszakát nyitotta meg. Az etnikai csoportok közötti feszültségek ahhoz vezettek, hogy Bosznia-Hercegovina a 90-es évek elején konfliktusforrássá vált.

Srebrenicát az ENSZ biztonságos övezetének nyilvánította, de körülbelül 350 ENSZ-katona nem tudta megvédeni a civileket. Legfeljebb 42 000 ember, köztük 36 000 menekült tartózkodott a városban az atrocitások kezdetekor. A nőket és a gyerekeket elválasztották a férfiaktól, akiket aztán tömegesen gyilkoltak meg. E bűncselekmények megbüntetésére hozták létre a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszéket. Eddig 161 személy ellen emeltek vádat.

Az elmúlt években megnövekedett vita arról, hogy a mészárlást népirtásnak kell-e minősíteni. A helyzetet bonyolítja a bosznia-hercegovinai politikai feszültség, ahol többek között Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök és a boszniai szerbek politikai vezetője, Milorad Dodik nyilatkozataival és tetteivel többször is reflektorfénybe kerül. 2024. július 11-én Bosznia-Hercegovina és az ENSZ első alkalommal emlékezik meg nemzetközi szinten a népirtásról, és erre a napra nemzetközi emléknapot állítottak fel.

A Srebrenicában is megrendezett megemlékezések a szörnyű eseményekre emlékeznek és az áldozatok emlékét őrzik. A több évtizedes nyomozás ellenére a mészárlás továbbra is vitatott téma, és sokak számára az igazság keresése még korántsem ért véget. Belma Zulic történész beszámol a meggyilkoltak maradványainak folyamatos kutatásáról.