Új kockázatszimuláció a Hietzinben: Az ápolószemélyzet veszélyeket fedez fel

Új kockázatszimuláció a Hietzinben: Az ápolószemélyzet veszélyeket fedez fel

A dolgok izgalmassá válnak a Hietzing Klinikán: itt nyílt meg a „Kockázatok Szobája”, egy innovatív koncepció, amely lehetőséget kínál a képzésben részt vevő ápolóknak arra, hogy egy speciálisan kialakított környezetben fedezzék fel az életveszélyes kockázatokat. A fókusz a lehetséges veszélyekkel való szembenézésen van mindössze 12 perc alatt, és három „beteg” (baba) segítségével. Érdekes módon a hibákat nem verbálisan javítják ki, hanem egyszerűen feljegyzik, amivel csökkenteni kívánják a tanulókra nehezedő nyomást. Manfred Zottl, a betegbiztonsági csapattól elárulta: „Soha senkinek nem sikerült megtalálnia az összes kockázatot.” Ez reményt ad olyan izgalmas kihívásokra, amelyek nemcsak a tananyagot élesítik, hanem a résztvevők érzékszerveit is. A projekt 2023-ban indult, és a sikeres svájci modellen alapul.

A „kockázatok szobája” ötlete Carmen Kreuzertől, a Hietzing Klinika központi gyakorlati koordinátorától származik. Tavaly több mint 100 gyakornok vett részt a szimulációban, köztük hallgatók, ápolónői asszisztensek és sebészasszisztensek. Peter Hacker város egészségügyi tanácsa és Evelyn Kölldorfer-Leitgeb Wigev főigazgató is a „Risk” kihívás vendégei voltak, és nagy érdeklődést mutattak a téma iránt. A Kölldorfer-Leitgeb bejelentette, hogy a sikeres koncepciót Wigev összes helyszínére kiterjeszti, hangsúlyozva a betegbiztonság fontosságát az egész egészségügyi rendszerben.

A betegbiztonság fontossága

A „kockázatok szobája” döntő mértékben hozzájárul a betegbiztonsági tudatosság növeléséhez az egészségügyi szakemberek képzésében. Tanulmányok szerint rendkívül hatékonyak az olyan szimulatív tanulási módszerek, mint a szintén hasonló formában alkalmazott „Room of Horror” (RoH). Itt 42 hallgató az ápolói alapképzés első félévében sikeresen azonosított biztonsági szempontból releváns hibákat, ami azt mutatja, hogy ezek a módszerek jelentős potenciállal rendelkeznek a leendő ápolószemélyzet képzésében. A szimulációról kiderült, hogy oktató jellegű és releváns a mindennapi szakmai életben, valamint elősegíti a hallgatók kockázattudatosságát és megfigyelési készségeit.

Vannak azonban kihívások is, például az emberi és logisztikai erőforrások tekintetében. Mindazonáltal kiderül, hogy az RoH és a hasonló koncepciók hatékony módszereket kínálnak a betegbiztonsággal kapcsolatos ismeretek elmélyítésére és valós forgatókönyvekbe való integrálására. A WHO szimulációs alapú tanulási módszereket is javasol az egészségügyi szakmák képzési programjaiban a pozitív hibakultúra kialakítása és ezáltal az elkerülhető hibák okozta anyagi terhek csökkentése érdekében.

Innovatív oktatási módszerek a jövő számára

Az ápolóképzés innovatív megközelítéseinek másik példája a Blended Learning Escape Room Concept (BLERC), amelyet az FH JOANNEUM fejlesztett ki. Ez a koncepció a fizikai és a digitális elemeket ötvözi, és a gamification segítségével interaktív kihívást jelent a tanulóknak a képzés során. „A diákok több mint 90%-a úgy érezte, hogy készségei megerősödtek, 72%-uk pedig szimulációs képzésük „kiemelt elemeként” jellemezte a tanulási tapasztalatot” – számolnak be a tanulmányok. Ez nem csak hatékonyabbá teszi a tanulást, hanem szórakoztatóbbá is, ami elengedhetetlen a leendő ápolók motiválásához.

Összességében azt mutatja, hogy az egészségügyi ágazat oktatása ígéretes úton halad a modern oktatási módszereknek és a betegek biztonságára való egyértelmű összpontosításnak köszönhetően. A szimulációk központi elemei, amelyek egyrészt hozzáférnek a hallgatók elméleti tudásához, másrészt alkalmazhatóvá teszik azokat reális helyzetekben. Bécs ismét mércét állít fel az ápolóképzésben olyan kezdeményezésekkel, mint a „Kockázatok szobája” és az új oktatási módszerek integrálása.