A bécsi Volksoper gyászolja Kammersänger Harald Serafin (93) halálát
2025. szeptember 15-én, 93 éves korában elhunyt Harald Serafin, a bécsi Volksoper legendás operaénekese.

A bécsi Volksoper gyászolja Kammersänger Harald Serafin (93) halálát
2025. szeptember 15-én a bécsi kulturális világ gyászolja egyik legnagyobb fiát: 93 éves korában elhunyt Harald Serafin, a közönség kedvence, a Volksoper tiszteletbeli tagja. 1931. december 24-én született Litvániában, a sors a viharos időkben Bambergbe vitte, ahol családja új életet kezdett.
1939-ben a háborús káosz miatt a család Litvániából Kelet-Poroszországba, majd Bambergbe menekült, ahol textilboltot nyitottak. Harald abbahagyta orvosi tanulmányait, hogy a zene iránti szenvedélyét űzze. Berlinben és Nürnbergben tanult éneklést, majd Svájc és Németország különböző városaiban kezdte pályafutását.
Meteorikus emelkedés
Szerafin a zürichi Operaházban ünnepelte áttörését, amikor Otto Schenk „Die Fledermaus” című zseniális produkciójában Eisensteint alakította. Ez a szerep biztosította, hogy Svájc határain túl is ismertté vált. Különösen legendássá vált Danilo szerepe a „Vidám özvegyben”, amelyet több mint 1700-szor énekelt világszerte. A Volksoper információi szerint Serafinra nemcsak tehetséges énekesként, hanem „éneklő bonvivánként” is emlékeznek majd, ami kiemeli varázsát és színpadi jelenlétét.
1967-ben a bécsi Volksoperbe költözött, ahol 1966-ban debütált Daniloként. A 2008-as színpadról való távozását megelőző években összesen 424 alkalommal szerepelt a Volksoperben, ebből nyolc premieren. Változatos szerepei között olyan karakterek szerepeltek, mint von Eberbach gróf és Horace Vander Gelder a „Hello, Dolly!” című filmben.
Elkötelezettség és díjak
Egy 1989-es hangszálműtét után Serafin kezdetben visszavonult az aktív énekléstől, de 1992-ben átvette a Mörbisch Lake Fesztivál igazgatói posztját. Irányítása alatt a fesztivál nagy hírnevet szerzett, szezononként akár 220 000 látogatót vonz. Saját színpadi jelenléte és humoros beszédei révén tartotta fenn a kapcsolatot a közönséggel, és hamarosan a Tófesztivál arca lett.
Serafin számos kitüntetést kapott teljesítményéért, köztük a Tudományért és Művészetért Becsület Keresztjét, 2001-ben I. Osztályát, 2007-ben pedig a Bécsi Szövetségi Főváros Arany Becsületérmét 2007-ben. 1985-ben megkapta a „Kammersänger” megtisztelő címet, ami a komolyzene terén elért kiemelkedő eredményeit jelzi. Több éves elkötelezettségét a Volksoper és munkatársai kivételesnek értékelik.
A színpadon eltöltött idő után Serafin a média területén is aktív volt, többek között a jól ismert ORF „Dancing Stars” sztártánc show zsűritagjaként. 2013-ban megjelentette önéletrajzát "It Wasn't All Wonderful" címmel, amelyben gazdag életéről és élményeiről elmélkedett a zenei szakma kulisszái mögött.
Harald Serafin bleibt der Volksoper und der gesamten Wiener Kulturszene als großer Künstler und geschätzter Kollege unvergessen. Sein kreatives Erbe ist ein bleibendes Gedächtnis für alle, die ihn gekannt und bewundert haben.