Fűzfalevél: A forradalmi takarmány-adalékanyag akár 81%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást!
Egy bécsi és németországi kutatócsoport a fűzfaleveleket takarmány-adalékanyagként vizsgálja a szarvasmarha-tenyésztés nitrogénkibocsátásának csökkentésére.

Fűzfalevél: A forradalmi takarmány-adalékanyag akár 81%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást!
Új reményt jelent a hazai mezőgazdaság káros nitrogénkibocsátása elleni küzdelem. A dummerstorfi Állattenyésztési Biológiai Kutatóintézet (FBN), valamint rostocki, müncheni és bécsi egyetem tudósaiból álló interdiszciplináris kutatócsoport egy jelenlegi tanulmányban azt vizsgálta, hogyan használhatók a fűzfalevelek takarmány-adalékanyagként az ammónia (NH₃) és a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátás csökkentésére. Az eredmények ígéretesek: akár 81 százalékkal kevesebb dinitrogén-oxid és 14 százalékkal csökkenthető az ammóniakibocsátás, ahogy az Elite Magazine beszámol.
A mezőgazdaság magas nitrogénkibocsátásának számos oka van. A fűzfalevelek szalicin hatóanyagot tartalmaznak, amely akkor aktiválódik, amikor a szarvasmarhák vizelnek. Ezek a kibocsátások közvetlenül a legelőkön keletkeznek, és jelentős lég- és talajszennyezést okoznak. A szalicilátot tartalmazó fűzfalevél etetése ezért hatékony intézkedés lehet a mezőgazdaság éghajlatra gyakorolt hatásának csökkentésére. Az Ingenieur.de szerint a globális ammónia körülbelül 80 százaléka és a dinitrogén-oxid-kibocsátás 81 százaléka a mezőgazdaságból származik.
Fűzfalevél fenntartható takarmány-adalékanyagként
A fűzfa gyorsan növekvő fás szárú növények, amelyeket hagyományosan gyógy- és takarmánynövényként használnak. Új-Zélandon már sikeresen használják szarvasmarhák, juhok és kecskék takarmányforrásaként. Ez azt jelenti, hogy a fűzfalevél nem csak helyben kapható és megújuló, de nem igényel semmilyen kémiai adalékanyagot. „A legelők közvetlen legelőterületekbe történő integrálásának lehetősége megnyitja a lehetőséget a silvopasztorális rendszerek számára” – állítják a Deutschlandfunk Nova szakértői.
| Kibocsátások | Csökkentése fűzfalevéllel |
|---|---|
| ammónia | -14% |
| Dinitrogén-oxid | -81% |
Azt azonban látni kell, hogy ezek az eredmények hogyan viselkednek a valós tartási körülmények között. További vizsgálatokra van szükség az olyan tényezőkre gyakorolt hatások megerősítésére, mint a takarmányfelvétel, a talajtípus és az éghajlat. Ugyanakkor más lombhullató fajok, például a nyár hatásait is vizsgálják a természetes takarmány-adalékanyagok szélesebb körének kialakítása érdekében.
Kitekintés a jövőbe
A mezőgazdaság döntő lépést tehet a kibocsátás csökkentése felé, ha a fűzleveleket legelőkkel és fákkal kombinálja. A kutatócsoport kiterjedt terepkísérleteket tervez Németországban, hogy gyakorlati körülmények között tesztelje a hatást. Ez jelentősen növelheti a fenntarthatóbb állattartás lehetőségeit. A kutatók már jó kezet mutattak, és egy környezetbarátabb rendszer népszerűsítése is elérhető közelségbe kerülhet.
Összességében a kutatások azt mutatják, hogy a természeti erőforrások, például a fűzfalevelek célzott felhasználása nemcsak fenntarthatóbbá teheti az állattenyésztést, hanem előmozdítja a klímavédelmet is. A tanulmány megállapításai fontos lépést jelentenek a helyes irányba, és reményt adnak korunk káros kibocsátása elleni küzdelemben.
A tanulmányokkal és eredményeikkel kapcsolatos további információkért látogasson el ide Elit Magazin, Ingenieur.de és Deutschlandfunk Nova.