Gyarmatosítás az ablakpárkányon: Egzotikus növények a Bécsi Világmúzeumban

Gyarmatosítás az ablakpárkányon: Egzotikus növények a Bécsi Világmúzeumban

A bécsi Weltmuseumban 2025. május 28. és 2026. május 25. között egy lenyűgöző kiállítás látható „Gyarmatosítás az ablakpárkányon” címmel. Ez a kiállítás tíz népszerű házi- és balkonnövény érdekes történetét mutatja be, köztük az ácsfenyőt, nyírfügét, aloe verát és még sok mást. Mindegyik növény saját történetét meséli el eredetéről és azokról az emberekről, akik felfedezték és elterjesztették. Ami különösen izgalmas, az az, hogy ezek közül a növények közül sok Európán kívül őshonos. Azok számára, akik többet szeretnének megtudni ezeknek az „egzotikusoknak” az életrajzáról, kötelező ellátogatniuk erre a bemutatóra.

A Zorn Bettina kurátora által rendezett tárlat a 17. századtól kezdve a botanikusok és növényvadászok szerepét vizsgálja, akik gyógy- és hasznos növényeket kerestek. Abban az időben az egzotikus növények gyakran szolgáltak státuszszimbólumokként a nemesség és a felső osztály számára. Példa erre a póknövény, amelyet Johann Wolfgang von Goethe nagyra értékelt, és amely az udvari környezetbe került. Egy másik sztár a beltéri jegenyefenyő, amelyet James Cook fedezett fel 1774-ben a Csendes-óceánban, és hozott Európába.

A növények, mint kortárs tanúk

Érdekes módon a kiállítás azt is megmutatja, hogy az afrikai ibolyák egy német kelet-afrikai expedíción keresztül jutottak el Európába. Ezek az összefüggések világossá teszik a gyarmatosítás hatását a botanikára és a növények megfigyelésére Európában. De mik ezeknek a kapcsolatoknak a gyökerei? Az 1870-ben alapított bécsi Antropológiai Társaság története szerint a kultúrák közötti kölcsönhatás mélyen gyökerezik. Ez a társaság fontos szerepet játszott egy antropológiai és őstörténeti múzeum megalapításában, amely 1889-ben nyílt meg, és magában foglal egy etnológiai és antropológiai osztályt is.

A múzeum a gyarmati és néprajzi gyűjtemények terméke volt, amelyek Ausztria-Magyarország gyarmati hatalmának hiánya ellenére is egyre fontosabbá váltak. Például a Benini Királyság egy kiterjedt gyűjteményét, amelyet brit csapatok elfogtak, ajándékba integrálták a múzeumba. Itt láthatóvá válnak a gyarmatosítás magvai, amelyek a növényekkel való bánásmódra is hatással voltak.

Új pillantás a történelemre

De hogyan változott az idők során a gyarmati történelem és tudomány nézete? Az 1980-as évek óta egyre szélesebb körben hallatszanak kritikai hangok az egykor gyarmatosított országokból. Ma a történészek nemcsak Európa gyarmatosításban betöltött szerepét vizsgálják, hanem a gyarmatosított emberek értékes szakértelmét is. Ezek a reflexiók új távlatokat nyitnak meg a minket körülvevő növények előtt, és világossá teszik, hogy a tudás nem kizárólag európai. Feltűnő példa a térképészet – a brit gyarmati időszakban a növényekről és a térképekről szóló helyi ismereteket gyakran figyelmen kívül hagyták, vagy nem értékelték kellőképpen.

A Weltmuseum Wien a „Kolonializmus az ablakpárkányon” című kiállításával jelentős mértékben hozzájárul e témák kritikai vizsgálatához. Változatos programra számíthatnak a látogatók, amely nemcsak a növényvilág szépségét ünnepli, hanem az ablaknövények mögötti történetekre is fókuszál. A botanikai sokféleség gazdagítja magán- és nyilvános tereinket, és ez a kiállítás arra hív bennünket, hogy reflektáljunk a növényekkel való kölcsönhatásunkra.

A kiállítással kapcsolatos további információk a honlapon találhatók ORF és azt Bécsi Világmúzeum, valamint a történeti kontextualizáláshoz bpb.de.