Az FPÖ radikális ORF-reformot szorgalmaz: el kell hagyni a kötelező adót!

Az FPÖ radikális ORF-reformot szorgalmaz: el kell hagyni a kötelező adót!

Új dimenziókat ölt az Osztrák Műsorszóró Társaság (ORF) finanszírozásáról és a kapcsolódó költségvetési illetékekről szóló vita. Az FPÖ főtitkára és sajtószóvivője, Christian Hafenecker hangosan megismételte az úgynevezett „kötelező adó” teljes eltörlésére irányuló felhívását. „A jelenlegi szabályozás egy kis sebtapasz egy mély problémára” – kommentálta az ORF hozzájárulásának reformjáról a közelmúltban kötött kormányzati megállapodásokat. A reform célja a vállalatok többszörös kifizetésének eltörlése volt. Mindazonáltal Hafenecker meg van győződve arról, hogy ez nem elég, és az ORF átfogó strukturális reformját szorgalmazza, hogy karcsúbb alaprádióvá alakítsák át. Hafenecker számára egy dolog biztos: "Aligha fizetne valaki önszántából az ORF ajánlatáért" - mondta a média szóvivője.

A 2024. január 1-jén életbe lépő új háztartási adó körüli vita további üzemanyagot ad. Az FPÖ ezt az adót – függetlenül attól, hogy birtokol-e vagyonkezelőt – a polgárok számára többlettehernek tekinti. Az ORF 800 millió euró körüli tervezett bevétele 18 százalékos növekedést jelenthet az előző évhez képest. Az FPÖ-t azonban különösen aggasztják az ORF magas fizetései. A hírek szerint az ORF alkalmazottainak 19 százaléka keres bruttó 100 000 euró felett évente - összehasonlításképpen: a teljes ausztriai munkavállalói képviseletben ez mindössze 4 százalék. Különösen kritizálják a felső vezetők állítólagos „kiváltságos támogatását” és „luxusnyugdíját”.

Politikai viták és függetlenség

Az ORF finanszírozásáról szóló vita azt is mutatja, milyen mélyre nyúlnak a hasadékok Ausztria politikai táján. Míg az FPÖ radikális reformokat szorgalmaz, az ÖVP, az SPÖ, a Zöldek és a NEOS politikusai arra hívják fel a figyelmet, hogy elengedhetetlen a független médiakép. Claudia Plakolm államtitkár hangsúlyozza, hogy az ORF hozzájárulása a többség számára most olcsóbb, és nem szabad alábecsülni az ORF független társadalmi szerepét. Ezzel szemben az FPÖ egyértelmű igazságtalanságnak tartja a háztartási adó okozta anyagi terheket. „Követeljük a költségvetési illeték eltörlését és az ORF reformját” – magyarázta Dagmar Belakowitsch az FPÖ-től.

Az ORF-kultúráról folyó vitában a pozíciók elosztásának kritikája sem hanyagolható el. Hafenecker a bécsi ÖVP új pénzügyi vezetőjének kinevezésére hivatkozik, és rámutat arra a problémára, hogy a politikai nézetek gyakran fontosabbak, mint a képesítés az ORF-nél betöltött pozíciók betöltésekor. Ezek az aggodalmak megerősítik a teljes reform iránti igényt a műsorszolgáltatás függetlenségének és objektivitásának biztosítása érdekében. „Az ORF szerveinek, például a kuratóriumnak és a közönségtanácsnak átláthatóan kell eljárniuk, és be kell vonniuk az állampolgárokat a műsorszolgáltató tevékenységébe” – mondja Hafenecker.

Az ORF jogi keretek között

Amit sokan nem tudnak: Az ORF közjogi alapítványként van definiálva, és a jogi keretfeltételek révén egyrészt a függetlenség, másrészt a társadalom szolgálata közvállalatként is célja. Ezt az 1974. július 10-i szövetségi alkotmányos törvény írja elő, amely biztosítja a műsorszolgáltatás függetlenségét, és garantálja az objektív és pártatlan jelentéstételt. Az ORF-törvény szabályozza a vállalat céljait is, és biztosítja, hogy a bevételt újra befektessék programokba és szolgáltatásokba. Bárki, aki követi a jelenlegi fejleményeket, felteszi magának a kérdést, meddig lesz fenntartható egy ilyen rendszer, ha a finanszírozást a lakosság ilyen nagy része illegitimnek tartja.

Összegezve elmondható, hogy az ORF-ről és a költségvetési illetékről szóló vitának nemcsak pénzügyi vetülete van, hanem a médiaszabadság és -függetlenség alapvető kérdését is felveti. Az FPÖ és a többi párt közötti vita minden bizonnyal a következő hónapokban is forró téma marad.