Iskolai lövöldözés Grazban: Álhírek és pánik a közösségi médiában!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Lövöldözés Grazban: A floridsdorfi eseményekkel kapcsolatos álhírek és félretájékoztatás zavart és félelmet kelt a lakosság körében.

Amoklauf in Graz: Fake News und Desinformation über die Ereignisse in Floridsdorf führen zu Verwirrung und Angst in der Bevölkerung.
Lövöldözés Grazban: A floridsdorfi eseményekkel kapcsolatos álhírek és félretájékoztatás zavart és félelmet kelt a lakosság körében.

Iskolai lövöldözés Grazban: Álhírek és pánik a közösségi médiában!

Egy tragikus lövöldözés Grazban rémült reakciókat vált ki, és kérdéseket vet fel az álhírek terjedésével kapcsolatban. Kedden délelőtt 10 órakor egy 22 éves volt diák megrohamozta a BORG-ot, és tüzet nyitott két tanteremben, köztük egykoriban is. Eddig tíz halálesetet jelentettek, és további 12 embert, köztük legalább kettőt válságos állapotban ápolnak kórházakban. A fegyveres állítólag a bűncselekményt követően egy vécében vetette ki életét, bár tettei pontos háttere máig tisztázatlan. Egy iskolapszichológiai szakértő a zaklatásban látja lehetséges indítékot.

Jelenleg sok hamis információ kering a közösségi oldalakon. Megosztanak egy videót, amely állítólag az "Allahu Akbar" arab felkiáltást mutatja, de ennek nincs köze a tomboláshoz. A bûnözés utáni estén készült, és egy másik incidens képei láthatók: egy lövöldözés Bécs Floridsdorf kerületében, amely május végén történt. Magáról a bűncselekményről felvételek is keringenek, bár hamisan azt állítják, hogy a grazi lövöldözésről szól. Az ilyen félretájékoztatás rendkívül káros lehet válsághelyzetekben, ahogy a Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség állítja.

Ellenállás a hamis jelentésekkel szemben

Az események körüli zűrzavart tovább súlyosbítják azok a képek, amelyeken Sam Hyde amerikai állampolgár látható. Bár ezek egy jól ismert internetes hoaxot mutatnak be, tévesen terjesztik a fegyveres fényképeiként. Az ilyen félreértések nem újkeletűek; Sam Hyde-ot korábban más incidensekkel is kapcsolatba hozták, rávilágítva a közösségi médiában megjelenő pontatlan információk problémájára.

A szakértők aggasztónak tartják az álhírek terjedését. Nemcsak hamis jelentések keringenek a közösségi médiában, hanem olyan célzott dezinformáció is, amelyet szándékosan terjesztenek a vélemények befolyásolására vagy félelmek szítására. Empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy bár a tartalom kevesebb, mint 1%-a minősül álhírnek, bizonyos körökben gyakran intenzíven fogyasztják. A politikai és médiaintézményekbe vetett bizalom itt döntő szerepet játszik, mert az alacsony bizalom növeli a hamis jelentésekre való hajlamot.

mit tehetsz?

Különféle megközelítések léteznek az álhírek elleni küzdelemben: a tények ellenőrzése, a figyelemfelkeltő intézkedések és a médiaműveltség előmozdítása a legfontosabb stratégiák. Különösen válság idején fontos kritikusan megkérdőjelezni, hogy melyik információ az igazán megbízható. A médiaműveltséget nemcsak tanítani kell, hanem aktívan is elő kell segíteni a jó hírű forrásokba vetett bizalom megőrzése és a hamis információk terjedésének minimalizálása érdekében. Graz példája ismét megmutatja, mennyire fontos eligazodni a bonyolult médiavilágban, és felelősségteljesen cselekedni.

Javasoljuk, hogy legyen különösen óvatos, és fogyasszon ellenőrzött forrásokon alapuló információkat. A grazi lövöldözés tragikus emlékeztető arra, hogy minden cím mögött valódi emberek állnak.

További információkért tekintse meg a következő cikkeket Expressz, Ma és bpb.de.